William Golding

A Legyek Ura 1954-ben jelent meg először. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának - ma éppoly időszerű, mint a megírása idején volt. A 21. század elején éppúgy megdöbbenti olvasóit az emberi lélek különös keg

A Legyek Ura 1954-ben jelent meg először. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának - ma éppoly időszerű, mint a megírása idején volt. A 21. század elején éppúgy megdöbbenti olvasóit az emberi lélek különös keg

Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, egy égbe fúródó torony fölépítéséhez. Beteg ember. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja környezete életét, hogy a pokol ellenében is fölépítse a tornyot. Mire az épület elkészül, ő mindent elveszít. Vigasztaló angyala korbácsos ördöggé válik, megölt szerelme holtában bűvölő boszorkánnyá, barátja és me

A Legyek Ura 1954-ben jelent meg először. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának - ma éppoly időszerű, mint a megírása idején volt. A 21. század elején éppúgy megdöbbenti olvasóit az emberi lélek különös keg

Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, egy égbe fúródó torony fölépítéséhez. Beteg ember. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja környezete életét, hogy a pokol ellenében is fölépítse a tornyot. Mire az épület elkészül, ő mindent elveszít. Vigasztaló angyala korbácsos ördöggé válik, megölt szerelme holtában bűvölő boszorkánnyá, barátja és me

A Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserben hagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggon-dolja az életét, azt kutatva, hol is köve

A Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő fes...

A Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserben hagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggon-dolja az életét, azt kutatva, hol is köve

Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, egy égbe fúródó torony fölépítéséhez. Beteg ember. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja környezete életét, hogy a pokol ellenében is fölépítse a tornyot. Mire az épület elkészül, ő mindent elveszít. Vigasztaló angyala korbácsos ördöggé válik, megölt szerelme holtában bűvölő boszorkánnyá, barátja és me

Nyelv: Angol, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 240, Kiadó: Faber & Faber, Autor: William Golding, ISBN-13: 9780571200535, Kiadás éve: 1999

Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek - ezért olyan

A Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserben hagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggon-dolja az életét, azt kutatva, hol is köve

Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, egy égbe fúródó torony fölépítéséhez. Beteg ember. Agyafúrt őrülettel, es...

Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek – ezért olyan ismerősek. Matty, a londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőttkorában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényektől vár vál

Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzé...

Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek – ezért olyan ismerősek. Matty, a londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőttkorában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényektől vár vál

Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek – ezért olyan ismerősek. Matty, a londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőttkorában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényektől vár vál

1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy „mítoszregényében”: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történet

1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy „mítoszregényében”: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történet

1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy „mítoszregényében”: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történet