Vadásznapló

TARTALOM Rózsaszínű gyermekkori emlékek hetven év távlatából 7 Őzek, őzbakok, gyengék és kapitálisak, otthon és másutt 25 Fürübergi jávorszarvasok 43 A büdingeni vadkan 55 Generális és adjutánsa 74 Örvösgalambok 86 Fajdkakasvadászat a szomszéd Finnországb

E könyv egy része „Elefántország” címen 1934-ben már megjelent.

E könyv egy része „Elefántország” címen 1934-ben már megjelent.

A szerző ezúttal a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai nevezetes emberek: Horthy Jenő szintén kiváló Afrika-vadász, a kormányzó öccse, Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató.

Elefántország című, naplókivonatokból összeállított kötetét senki sem feledte, aki olvasta - utóbb ez a könyv tíz fejezettel bővült: most ezt a teljes változatot kapja ismét kézhez az olvasó Afrikai tábortüzek címen, a szerző eredeti felvételeivel gazdagítva. Korábban megíratlan élményeket, alakokat, megfigyeléseket emelnek ki ennek az emlékek színes képkockáiból összeállított munkának a fejezetei hét feledhetetlen afrikai vadászút naplóinak mélyvizéből, hogy még erősebben sugározzák a vadászok

1935-ös útinaplója Észak vadregényes világába ragadja magával az olvasót: Alaszkába, a hajdani legendás aranyláz, a fehér hegyi kosok, az óriásmedvék és jávorok, a végeláthatatlan fenyvesek és hegyvilág - a Csend hazájába. Életműve e darabjában mind nagyobb rangot kapnak az irodalom, a stílus, a hangulatfestés eszközei - a szerző személyisége, írói zsenialitása máig nem veszített nagyságából: könnyedsége és eleganciája, utánozhatatlan mesterkéletlensége nagy írót és nagy példát ad jelenkorunknak

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsos

Első gyermekkori olvasmányélményem volt Széchenyi Zsigmond afrikai vadásznaplója, a Csui. Már ekkor elhatároztam, hogy vadász leszek, mi több, vadászíró. Mi sem természetesebb, hogy vadásznaplót is vezetek, már oladi vadásztanuló-korom óta. Hosszú tél

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát n

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt. Cikkeinek és könyv alakban m

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt.Cikkeinek és könyv alakban me

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát n

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát n

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt.Cikkeinek és könyv alakban me