Ungvári tamás

Ha valakit az ismeretlen felfedezése hajt, önéletrajzot ír. Micsoda átláthatatlan sötét erdő, úgy hívják, személyiség. Akit a legkevésbé ismerek, holott együtt élek vele réges-rég: önmagam. Ezt a valakit először eltakarta a feladat, tudni, művelődni, tová

Gólem – az anyagból gyúrt csodálatos lény számos alakban jelent meg az európai és a közel-keleti történelemben: hol szörnyetegként, hol emberbarát óriásként aszerint, miként ítélték meg teremtőjét, az istenfélő vagy gonosz rabbit. A Gólem-történet jellegében apokrif, kánonon kívüli legenda, melynek magvában ott rejlik számos teremtéstörténet. Ungvári professzor e legendakör eredetét és továbbélését, illetve a teremtés, alkotás lényegét magyarázza, felhasználva ehhez az okkultizmus és a kabbala v

Ungvári Tamás József Attila-díjas író, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, neves tudós hazánkban és a nagyvilágban, professor emeritus, népszerű rádió- és tévészereplő. Több mint százötven színdarabot fordított a klasszikus művektől a modernekig egyaránt. Ő az irodalom- és kultúrtörténet-írás doyenje. Munkabírása máig töretlen: A hódító képzelet című friss kötetében a regény műfajtörténetének alakulását vizsgálja, a tőle megszokott éleslátással, olvasmányos stílussal, a kultúrtörténeti összefüggé

Ungvári Tamás sokoldalú szerző. Neves tudós, népszerű tanár hazánkban és a nagyvilágban, sikeres fordító s egyben lebilincselő regények írója. Példaképe ebben Graham Greene, aki könnyeden izgalmas regényei egy részét büszkén az „entertainment”, azaz a szórakoztató irodalom kategóriájába sorolta. A Hemingway háborúja ilyen szórakoztatóan komoly regény, valóságalapú feldolgozása annak, hogy a Nobel-díjas amerikai író a második világháborúban német tengeralattjárókra vadászott saját halászhajójával

Ungvári Tamás történelmi egypercesei a számkivetettekért, a feledésre ítéltekért perelnek. A sziporkázó anekdoták számos szőnyeg alá söpört, eltitkolt eseményt idéznek fel, az ártatlanoknak állítanak emléket, az elfeledetteket támasztják életre – és sok-sok tanulsággal szolgálnak mindannyiunknak. Ungvári bölcs iróniával értelmezi a múltat, és ezáltal a jelent. Halványuló arcokat fest újra, elmerült eseményeket rajzol meg kivételes élességgel. A sarokban, mint egykoron a reneszánsz festményeken,

Négy évtizede jelent meg Ungvári Tamás nagy port felvert botránykönyve: a Beatles-biblia. A kötet legendává vált, akárcsak hősei, a négy liverpooli gombafejű: Paul, George, John és Ringo. A Beatles-fiúk, a hatvanas éveket meghatározó popforradalom ikonjai pillanatok alatt nőttek a huszadik század hőseivé – tömeghisztériát keltő koncertjeiken tinédzserek milliói reméltek megváltást. A sztárkultusz, a celebkultúra egyértelműen velük vette kezdetét. Mi lehet példátlan népszerűségük titka? Hogyan b

Luria Sándor, a megszállott magyar fotográfus képzeletét sem hagyja nyugodni a torinói lepel titka – semmi mást nem akar, mint lencsevégre kapni a rejtélyt, elcsípni egy pillanatot a misztikum világából. A fénykép kiszabadíthatná az elfeledettség, az elszigeteltség és a magány börtönéből, s visszahelyezhetné a sokat szenvedett tehetséget az őt megillető helyre. A fotó a szabadság, a megváltás, sőt a szerelem ígéretét hordozza a férfi számára.  Luria a kommunista Magyarországról utazik ki Franci

Gutenberg könyvgalaxisa után a 21. század a megváltozott kommunikációs, művelődési és olvasási szokásokkal köszöntött ránk. Új „próféták” születtek, akik gyökeresen formálták át addigi világunkat. Ilyen Mark Zuckerberg, akinek Facebook-világa mindenkit megérintett. Ungvári ismét tanúságát adja annak, hogy egyszerre tiszteli a műveltség hagyományát és kíváncsian fürkészi az újdonságot. Ő is Facebook-felhasználó, mint annyian, ám az ő, tízezer rajongóval rendelkező Facebook-oldala igyekszik külön

Az egyetemi katedrákhoz szokott szerző kiapadhatatlan mesélőkedve a kávéházi sztorik szintjére emeli a legdrámaibb eseményeket is. Tudja, hogy kell lebilincselni a hallgatóságot – ezzel segít megérteni-megismerni a felfoghatatlant is. Ungvári szellemesen megírt anekdotakötete rég elfeledett históriákat porol le, megmentve ezzel a múló idő vasfogától, s sziporkázó stílusban eleveníti fel a napjainkra már irodalom- és színháztörténeti vagy épp politikai történéssé merevedett, de valójában mind a

Ungvári Tamás igaz történetei a kultúra, az irodalom, a művészet, a történelem híres vagy elfeledett szereplői köré szövődnek, és a szerelem, a kitartás, a bátorság, no meg a túlélés emberi oldalát próbálják felfejteni. Hősei még legnagyobb magasztosságukban is esendők, épp ezért oly lélekkel telien élők. A fejezetek Ungvári professzor négykötetes „Enciklopédiáinak” legjavából nyújtanak ízelítőt, halhatatlanná téve a kultúrtörténet vagy a privát történelem, a családi emlékezet sokszor feledésbe

Ungvári újból mesél… – halhatatlan történeteket halhatatlan szerelmekről, fecsegő igricekről és ünnepelt primadonnákról, a politikai játszmák egykor rettegett nagyjairól és kicsinyeiről.

A XX. század történetének 75 lényeges vagy lényegtelen, de lejegyzésre igencsak méltó eseménye sajátos formázásban pereg ebben a nagy sodrású kötetben. Érzékenység és tárgyismeret, irónia és szókimondás – mindez letehetetlenné teszi Ungvári emlékeit. Az e

Ungvári újból mesél… – halhatatlan történeteket halhatatlan szerelmekről, fecsegő igricekről és ünnepelt primadonnákról, a politikai játszmák egykor rettegett nagyjairól és kicsinyeiről.

A népszerű szerző és egyetemi tanár írók munkásságán keresztül tekinti át az irodalom és közege, a társadalom változását az 1800-as évektől a múlt századig. Alapvetően Európa nemzeti irodalmait vázolja fel, kíváncsian kutatva azokat a határátkelőhelyeket,

Ungvári professzor hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit  nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső – társadalmi, filozófiai és irodalmi – feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakiro

Ungvári Tamás kötete a szerző sokoldalúságának bizonysága. A Poétika, A regény és az idő, a Bevezetés az irodalomelméletbe, A feledés enciklopédiája, a Labirintusok után a művelődéstörténész több évtized kutatásainak eredményével jelentkezik; súlyos és megfontolandó érvekkel egy több évszázados perben: hatalmas tudományos felkészültséggel tárja fel eszmetörténeti, művelődésszociológiai, irodalomtörténeti nézőpontból a „zsidókérdés” magyarországi útját a reformkortól napjainkig. Műve elméleti ala