ÚJKORI TÖRTÉNETE

Az 1866-tal kezdődő időszak a modern román állam megszületésének és kialakulásának a kora. 1859-ben a két fejedelemség Moldva és Havasalföld egyesült, majd 1866-ban királysággá alakult. Az első világháború utáni Párizs környéki békében Románia megkapta Erdélyt és ezzel létrejött Nagyrománia. A valamivel több mint félévszázad alatt a korábbi fejedelemségek gazdasági és társadalmi berendezkedése nagy változásokon ment át, 1919-ben pedig a már azelőtt is nemzetiségi ország sok nemzetiségűvé vált. E

Egon Friedell osztrák drámaíró, színész 1927 és 34 között írta az újkori kultúra története című összefoglaló munkáját. Bár nem hivatalos történész, műve itt kiadásra kerülő első kötetének bevezetőjében alapos elemzést ad a történetírás módszereiről, a

A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és k

A második világháború után rendezett olimpiák rendszerint feszült nemzetközi légkörben zajlottak. A kötetünkben tárgyalt három verseny sem kivétel ez aló

Sorozatunk második része a két világháború között megrendezett olimpiai játékok történetét foglalja össze. Az első világháború meghiús&ia

A második világháború két olimpiát is meghiúsított, melyeket Tokiónak és Helsinkinek ígértek. Később mindkét város rendezhetett olimpiát, de az

1988 és 1996 között az addigiakhoz képest szinte szokatlanul enyhe nemzetközi politikai légkörben rendezték meg az olimpiai játékokat, amit jelez, hogy Atlantában már közel k

Úgy tűnik, a harmadik évezred elején lassan valóra válik egy régesrég élt francia fiatalember álma: olyan nemzetközi sportjáték megrendezése, amelyen a glóbusz

Furcsa 12 év krónikája olimpiatörténeti sorozatunk ötödik része. Az 1976-os játékokra három város pályázott, s a soron következő három olimpiát

A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát e

Fináczy Ernő Az 1937-ben megjelent könyv hasonmása. Egyetemes neveléstörténet IV.

A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát e

A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát e

Belga-Németalföld újkori története A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmány

Belga-Németalföld újkori története A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmány

A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát e

A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 14-15. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, m...

Az európai művelődéstörténet időtálló kézikönyvének második kötetét nyújtjuk át az olvasónak. Egon Friedel osztrák író, színész, rendező nagyszabású munkáját azzal a nem titkolt céllal írta, hogy olvasója a múlt megismerésével a jelent is megértse. A kötet témakörei: felvilágosodás és forradalom, romantika és liberalizmus, imperializmus és impresszionizmus.