Titis Kft

A Szabó Magda halálának első évfordulója alkalmából készült összeállítás az írónő hangján megszólaló visszaemlékezésre (2004-ben készült interjú) felfűzve idéz életrajzi vonatkozású részleteket regényeiből. A sajátos vallomás életéről, munkásságáról a Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Piros Ildikó, Ráckevei Anna előadásában elhangzó hangosregény részletekkel érdekfeszítő és megható történetté válik. Igazi különlegesség, mely kizárólag eredeti szövegeket tartalmaz.

Helyszín: a Garay téri piac. Szereplők: Minorka Vidor, a tyúk, aki ráadásul bölcsészdoktor; a szigorú Teréz néni, aki minden nap más kalapot visel; Dorka, aki 10 éves és nem tud helyesen írni; Emília a jótündér, aki már nagyon ideges; Szaft úr a nagyfasírt, a hentesek vezére; Gumó Ida a főkofa, és még sorolhatnánk. A kellékek pedig: a varázserejű fehér tollseprő, a fegyverként szolgáló halak és sonkák, karfiolok és káposzták, no meg a viszály tárgya, a csap, mely már régen elvesztette varázserej

"Azután befutott Gusztáv. - Hát ezt lekapcsoltuk! - mondta elégedetten, kezét dörzsölve. - Szobát bérelt a szállodában, láttam, amikor beszállt a felvonóba. Másik kijárat nincs, alaposan utánajártam a dolognak. Ha csak nem szökik ki a tetőn, akkor benn van az egérfogóban." Felolvassa: Szervét Tibor Teljes szöveg - 3 óra

Hogy kinek ajánljuk ezt a hangosregényt? Mindenkinek, aki azt hiszi, hogy egy választás eredménye egy héttel a voksolás előtt olyan biztos lehet, hogy a "mandátumra már a Takarékpénztár is ád". Vagy aki éppen elképzelhetetlennek tartja, hogy a befutónak tartott jelölt helyett akár az utolsó pillanatban egy ismeretlen név győzzön. És persze mindazoknak, akik szeretnék a politikát sokkal kedélyesebbnek látni, és szívesen szórakoznának néhány óra hosszat önfeledten a - száz év előtti - politikai já

Székhelyi József előadásában Majd 130 éve zajlott az a választás, aminek a történetét meghallgathatjuk. A csinos, jó svádájú dzsentrifiú nem nagy lelkesedéssel ugyan, de kitanul orvosnak, majd fürdőorvosként elveszi egy gazdagnak hitt páciensét. A hozomány mindössze egy választókerület, melyet a lány dörzsölt nagybácsija kilátásba helyez, és néhány év alatt meg is szerez újdonsült rokonának. Hogy hogyan kerül ebbe az áhított pozícióba, azért érdekes, mert nem pénz, hanem „praktika”, mulatságos

Előadja: Boromisza Dóra Móra Ferenc máig méltán vezéralakja a magyar ifjúsági irodalomnak. A Rab ember fiai a 10-12 éves korosztály egyik kedvence. Ebben a történelmi kalandregényében minden benne van, ami a gyermekszívet megmozgatja. Romantikus környezet Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarában, török basák, álnok cselszövők, önzetlen jótevők, és gyermek hősök, akik ártatlan apjuk kiszabadításáért izgalmas kalandokat élnek át. És nem hiányoznak Móra kedves szereplői, a társadalom peremére szor

Igaz történetet kerekít ki, varázsol el Mikszáth csodás humora és fantáziája ebben az 1700 körül játszódó romantikus történetben. A hiszékeny polgároknak és a tehetetlen elöljáróknak a szemébe nevető "kísértet" végül egy nagy pénzhamisítási üggyel együtt lelepleződik. Közben pedig élvezhetjük a borzongató, itt-ott pikáns történetet, melynek báját és iróniáját Szervét Tibor nagyszerű előadása teszi felejthetetlen élménnyé. Előadó: Szervét Tibor Teljes szöveg, 2 óra. Lejátszható MP3-as CD és D

Felolvassa: Nagy Natália Erich Kästner így ajánlja a regényt kis olvasóinak:Kissé bonyodalmas történet ez. Időnként pokolian kell is majd figyelnetek, hogy mindent hajszálpontosan és alaposan megértsetek. Eleinte egészen kedélyes a dolog, Bonyolulttá csak a későbbi fejezetekben válik. Bonyolulttá, és meglehetősen izgalmassá. Izgalom és bonyodalom, kacagás és könny, kaland és furfang bőven akad ebben a bájos gyermekregényben, amely két egymástól elválasztott 9 éves ikerlány véletlen találkozásána

István királynak nem lévén örököse, halála után két, az Árpád-házhoz leány ágon kötődő trónkövetelők viszálya dúlja fel az országot. Orseoló Péter másodszor III. Henrik német-római császár segítségével szerzi meg a trónt Aba Sámueltől, és ezt hűbéresküvel hálája meg. A magyar urak ezt nem tűrhetik, visszahívják Árpád-nembéli Endrét kijevi száműzetéséből, hogy szerezze vissza országukat a Birodalomtól. Mindezt, és a XI. század közepének társadalmi panorámáját regényes keretben, romantikus szálakk

A két árván maradt jobbágyfiú kalandos ifjúságának kísérői – ahogy ez egy rendes mesében illik, - a jóság, a gonoszság és a szerencse. A gonosz földesúr, a jóságos Dobosék, a jósors fehér és a balsors fekete kutyája, az álruhás Bercsényi, a Fejedelem elrejtett kincse, a szépséges, ámde gazdag leányok szerelme végül a Rákóczi szabadságharc vitéz katonájává neveli őket. Hogy közben egy ideig a labancok oldalán is verekednek, kicsit rendhagyóvá teszi ezt a fordulatokban, történelmi hivatkozásokban,

Könnyednek látszó kisregény. Néhány ecsetvonással elénk varázsolja a 30-as és az 50-es évek Magyarországát. Halász Péter életművész (szélhámos? csaló?) életének epizódjait egy róla festett képe apropóján meséli el Both Benedek (Bébé). Bár előbb jelent meg, mint a regény, az "Iskola a határon" néhány szereplőjének felnőtt életéről szól ez a történet. Izgalmas megfigyelni a két műben megtalálható átfedő motívumokat. Rátóti Zoltán remek előadását hallgatva módunk van megismerni Ottlik nézeteit szer

Stevenson kisregénye a Jekyll-Hyde párost napjainkig az emberben lakozó jó és gonosz szimbólumává tette. Az 1880-as években jelent meg, 1920 és 2000 között számos film készült belőle, majd színdarabok és musical is. Nagy hatását nem csak a kissé hátborzongató leírásnak, a tudomány és a transzcendens gondolkodás ütköztetésének, hanem annak is köszönhető, hogy az emberi lélek működését korát megelőző realitással elemzi. A történetben a gonosz kerekedik fölül, de végül nem győzedelmeskedik, maga is

Egy csepp történelem, és körülötte az élvezetes, izgalmas és tanulságos mese tengere. Két kiapadhatatlan forrás táplálja, az író fantáziája és az emberi gyarlóság. Hogyan lesz a kecskeméti szabó nagyratörő fiából a város főbírája? Milyen tervet eszel ki városa sorsának javítására? Hogyan bukik meg a terv Kecskemét és Nagykörös ellenségeskedésén? Miként tesz csodát a szultán ajándéka, a török köntös? Elegendő-e a cigánylány szépsége, szerelme és szolgálata ahhoz, hogy főbíróné legyen belőle? Mire

Mátyás király álruhás kalandjai között ennek a történetnek az a különlegessége, hogy nem csak leteszi a koronát, hanem egyben udvari bolondja, Mujkó fejére is teszi. Ő fogadja a szokatlan kéréssel érkező asszony-küldöttséget. Mikszáth természetesen nem mulasztja el összevetni a XVI. századi politikai, társadalmi viszonyokat saját korának, a XIX. század végének helyzetével. A történetből kikacsintó szellemes megjegyzései (sajnos) most, több mint 100 év múltával is célba találnak. Ezek teszik a ha

„Két képpel kezdődik a regény. Az egyik egy kisfiú, jó tanuló, becézett gyerek, gazdag úrifiú majálisnapja. S a másik kép egy szánalmas asztalos inas napja. Mintha ezt a két képet egy kocka két egymással szemben fekvő oldalára ragasztaná (az író), - s azután, hajrá, mint a pörgettyűt, egyszerre megperdíti tengelye körül kockáját. Az első fordulásnál még élesen látjuk a két képet. De a megindult pörgettyű egyre gyorsabb iramában egyre elvillanóbb pillanatokra tűnik már csak fel külön-külön élett

Nem csak a mesélő, a történet távlata is más, mint az Első részben. Az Úr, két válással a háta mögött a magányból tekint vissza életére, két házasságára. Ő hisz abban, hogy létezik Igazi, legalább is az első felesége számára, ez pedig ki más lehetne, mint ő maga. A második házasság, mely abszurd körülmények között köttetett, még abszurdabb módon ér véget. A csalódások, a bukásként megélt kapcsolatok után nem lát más lehetőséget, mint, hogy mindentől visszavonultan a magányba száműzze magát. Hirt

Na most van ez a bogyósgyümölcskertész. Ennek a bogyósgyümölcskertésznek van ez a fia. Na most ez a fiú először elmegy rókát vadászni, aztán gimibe Pestre. Ott aztán beleszeret a Napba, utána meg egy valódi lányba. Aztán lesz egy rockzenekara, az Originál Láger, meg kiugrik az ötödiken a konyhaablakból, meg jól belecsőröznek a gyomrába az Egyetempresszó előtt, meg kirúgja egy lány Bécsben, mert ez a fiú külföldön már nem olyan nagy szám, mint Magyarországon. Na most ilyenekről szól ez a (hangos)

Felolvassa: Kútvölgyi Erzsébet Szabó Magda mindent belesűrített ebbe a műbe, ami egy regényt élménnyé tesz. Egy megrázó emberi sors, a magyar történelem nem kevésbé megrázó eseményei a huszadik század elejétől a nyolcvanas évek közepéig, amelyek mint cseppben a tenger tükröződnek Szeredás Emerenc történetében. És az életrajzi ihletésű mű vallomásai, amelyek ezekben a szavakban csúcsosodnak:"... én öltem meg Emerencet. És ezen az sem változtat, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni." Jó

A romantikus mű a hősies hazaszeretet és önfeláldozó szerelem hagyományos motívumait egy izgalmas nyomozás eseményeibe szövi. Az 1870-es években játszódó kalandregény hősei végig hajóznak a Feketeerdőtől a Fekete tengerig. Az íróval rácsodálkozhatunk a tájak és népek páratlan sokszínűségére. Bár előttünk mindvégig világos, hogy ki melyik oldalon áll, a főhősnek számos váratlan akadályt kell leküzdeni, amíg célját eléri, és minden gyanú alól tisztázza magát. Koncz Gábor – Borus Demeter – Serge La

Variáció a szerelmi háromszög témára. A Hölgy meséli házassága történetét régen látott gyerekkori barátnőjének, három évvel válása után. Meglepő fordulatok teszik érdekessé az eseménysort, melynek végén a hölgy arra a következtetésre jut, hogy kár keresni, olyan, hogy az Igazi nem létezik. Mit gondol Márai a férfi-nő kapcsolatról? Milyennek képzeli a nők gondolkodását, világhoz, élethez, szerelemhez való viszonyát? Tud-e igazán női fejjel gondolkodni? Mindezt ki-ki leszűrheti a maga számára, ha