Temesi ferenc

„A címadó kisregény tanúsítja, hogy magam is kutya vagyok. A kötetben vannak novellák, tárcák (utóbbiak az 1989–90-es átváltozás környékéről), szövegek, őrültnek tűnő, de megfejthető keresztrejtvény, esszé a Tarot jóskártyáról, angolból visszafordított versek Amerikáról,  japán és kínai, nőészeti rockesszé és sok más. A kötetzáró kisregényben kortársaimnak hozzám írott leveleiből rajzolódik ki a pályám, az első megjelent novellámtól a Híd című regényemig. Az Élet és irodalom balhé volt a megjel

Temesi Ferenc 1977-ben a „Látom, nekem kell lemennem” című novellafüzérével robbant be  a magyar szépirodalomba. E könyvében is már kiforrottan jelen van a szerzőre azóta is jellemző kísérletezőkedve, a műfaji határok átlépésének szándéka. Prózájának játékossága, nyeglesége, s az a bonyolult hangulati ötvözet, melyben a keserű és megrázó szemérmesen elrejtőzik a vidám, könnyed mögé. Egyszerre teremt mítoszt, és rögtön le is rombolja azt. Temesi már akkor is, és azóta is örök lázadó maradt. Köny

Temesi Ferenc novelláskötete felvonultatja a Kossuth-díjas író nyelvi és szövegbeli bravúrjainak színe-javát. Át- meg átjárható kontextusai, nyelvi szöveteinek szálai hol itt, hol ott bukkannak fel, s a megolvasás mélységén múlik, mennyi kapcsolódást fedezünk fel a kötet írásain belül, illetve azon túl, a többi Temesi-műhöz puzzle-szerűen illeszkedve. A könyv egy teljes emberi életen ível át. A gyerekkortól a kamasz- és egyetemistakoron át az érett felnőtt, majd korosodó férfi élethelyzeteit, g

A szerző saját előadásában hallható hangoskönyv a 49/49 című regény teljes hanganyagát tartalmazza. Temesi regénye a szerelemérzés csodálatos hattyúdala – tele érzelemmel, indulattal, a veszteség és a beletörődés magasztosságával. „Már a történetünkbe is bele lehet szeretni. Valóban. A mi növögető, leheletünkkel simogatott, álmainkkal táplált, könnyeinkkel öntözött virágunk egyre szebb lesz” – írja Norvégiába szakadt kamaszkori szerelmének az idősödő író. Közel fél évszázad telt el azóta, hogy

Beleolvasok „Aki megnyeri a partit, még nem biztos, hogy jól játszott. Csak abban lehet biztos, hogy elkerült egy döntő hibát, amelyet az ellenfél kihasználhatott volna.” Egy kétszemélyes játékot, szerelmi játszmát követhetünk a végkifejletig Temesi Ferenc Királyáldozat című regényének lapjain. A lány mindössze tizenhét éves, a férfi a negyvenedikben jár. Huszonhárom év választja el egymástól Villám Verát és Tamási Gábort, amikor kezdetét veszi élet-halál harcuk. Gyötrő-vívódó viszonyukat – é

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. A vidékről fővárosba származott Tengődi Zoltán belakja, becsavarogja Budapestet, és párra talál. Egy

A Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a „valahova jutás” szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye a szótárregény műfaját megteremtő Por volt. Ennek sajátos, önéletrajzi folytatása a Híd, illetve a harmadik kötet, a Pest. Temesi két szálon futó művében Tóth Pál 1890-től 1980-ig ívelő története és a huszonöt éves Zoltán István 1970-es éve

A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá „lefokozott”, majd tanítóvá „visszaemelt” id. Temesi Ferenc életének önmaga előtt sem ismert titkait. Miként vetették ki hálójukat a besúgóhálózatok az egyszerű kisemberre? S miért is kellett épp őt megfigyelni? „Mindössze” három bűne volt: magyar volt, és keresztény, ráadásul gerinces ember, aki visszau

A nagy történetmesélőket mindig is foglalkoztatták a mesék, a legendák vagy épp az álmok trancendens világlátásai. Így van ezzel Temesi Ferenc is, akit korán rabul ejtett a folklór, s mindig is érdekelt a néplélek, illetve a különböző népek hol egymásba fonódó, hol külön mederbe terelődő kultúrhistórája. A Babonáskönyvben e szenvedélyének hódol, hiszen az olvasóknak az általa megismert babonákból nyújt át egy nagy csokorra valót. Megelevenednek itt a magyar mellett a brit, az amerikai, a francia

Temesi Ferenc Kossuth-díjas író Por című szótárregénye a modern magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye – az első megjelenés óta eltelt harminc évben klasszikussá érett, mégis megőrizte frissességét és izgalmasságát. Az írói szótár formájú regény mára legendássá vált helyszíne: Porlód. Az a város, ahol a „por” és a folyó elleni küzdelem rányomja a bélyegét a mindennapokra, és vastagon belepi vagy épp magával ragadja a lelkeket. Együtt kell élni az „elemekkel”, sőt meg kell tanulni szeretni őke

Ezt az összeállítást a férjem iránt érzett tisztelet kifejezésére és a Reitter família esetleg még élő vagy később születendő leszármazottainak tájékoztatására szántam. Lehet, hogy a férjem minden gondolatával nem értek egyet, de ezeket is szeretném közölni, hiszen ez is őrá emlékeztet. Eredetileg a fájdalom feldolgozása, a túlélés, az élni akarás vezetett oda, hogy elkezdtem leírni az érzéseimet, a gondolataimat. Nagyon nehéz azzal a veszteséggel együtt élni, annak a harmóniának és szeretetnek

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland - mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címe

A címadó kisregény tanúsítja, hogy magam is kutya vagyok. A kötetben vannak novellák, tárcák (utóbbiak az 1989-90-es átváltozás környékéről), szövegek, őrültnek tűnő, de megfejthető keresztrejtvény, esszé a Tarot jóskártyáról, angolból visszafordított ver

Temesi Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény - ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói b

A Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a valahova jutás szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye

A címadó kisregény tanúsítja, hogy magam is kutya vagyok. A kötetben vannak novellák, tárcák (utóbbiak az 1989-90-es átváltozás környékéről), szövegek, őrültnek tűnő, de megfejthető keresztrejtvény, esszé a Tarot jóskártyáról, angolból visszafordított ver

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland - mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címe

Temesi Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény - ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói b

A Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a valahova jutás szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye

Temesi Ferenc novelláskötete felvonultatja a Kossuth-díjas író nyelvi és szövegbeli bravúrjainak színe-javát. Át- meg átjárható kontextusai, nyelvi szöveteinek szálai hol itt, hol ott bukkannak fel, s a megolvasás mélységén múlik, mennyi kapcsolódást fedezünk fel a kötet írásain belül, illetve azon túl, a többi Temesi-műhöz puzzle-szerűen illeszkedve. A könyv egy teljes emberi életen ível át. A gyerekkortól a kamasz- és egyetemistakoron át az érett felnőtt, majd korosodó férfi élethelyzeteit, g