TALENTUM DIÁKKÖNYVTÁR

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Móra Ferenc (1879-1934) szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza tájról a bérces E

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, h

"Modern szabadosság, nemes hevület" - zajos ellentmondások, melyek a klastrom életét éppúgy fölkavarják, miként a merev rendbe zárt kamaszlányok lelkét is, mikor "önnön fiatalságuk" kezdi gyötörni őket. Kaffka Margit 1917-ben írt regénye a megállíthatatlan erjedés és változás parabolája: hiába az elhivatott apácák, hiába a jólismert sors, az új idők új szelének egyetlen érintésére hangyabolyként hullámzik a másíthatatlannak vélt rend.

Nero a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem veszi észre benne a császárt. Ekkor megjelenik Agrippina, vizet hoz Claudiusnak. A császár pár perc múlva halott. És N

"Mikael Agricola, a finn irodalmi nyelv megteremtője zsoltárfordításai előszavában már az 1500-as években a pogány finn istenségek sorába emeli Vejnemöjnent és Ilmarinent. Az 1700-as években a népköltészet, a finn ősök hősies múltjának bizonyítékaként kezdi visszanyerni megbecsült szerepét. A tulajdonképpeni gyűjtőmunka azonban csak az 1800-as években indul meg. A népköltészet leghíresebb gyűjtője Elias Lönnrot, a Kalevala megteremtője volt. (...) Gyűjtőútjain Lönnrot több jó emlékezőtehetséggel

A sorozat újabb kötete Jókai Mór: Az Arany Ember című kötelező olvasmányának minél teljesebb körű feldolgozásához nyújt segítséget feladataival. A szereplőkkel illetve jelenetekkel kapcsolatos kiegészítendő kérdések mellett fogalmak és magyarázatok is gyarapítják ismereteinket.

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. �Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt

IV. Béla király lányának, Margitnak a legenda szerint regénybe illő élete volt. A legenda feltételezett szerzőjének, Marcellus páternek az alakja vissza is köszön a regényben, mely úgy tud hű maradni a történelmi tényekhez, hogy közben a korhoz illó fantá

Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magya

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. "Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt

Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: " A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, h

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, h

A könyvben megjelent írások: Reggel hétkor; Elkéstem; Eladom a könyvem; A jó tanuló felel; A rossz tanuló felel; A bukott férfi; Magyardolgozat; Röhög az egész osztály; Kísérletezem; Megmagyarázom a bizonyítványom; A lányok; Naplóm; Lógok a szeren; A vész

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és eze

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.” – írja Petőfi Arany Jánoshoz című versében. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával, elbesz