Szent király

„Szent László halála után egy század múlva azt hitték, azt is hirdették, hogy a kegyes, jámbor királyt az akkori magyarok három évig rossz, szakadozott ruhákban gyászolták s ez idő alatt sem nem muzsikáltak, sem nem táncoltak az országban.”

Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. «Ennyit eddig is tudtunk — mondogatják — sőt ennél többet is». Nem fogok csodálkozni az e fajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat.

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdésekn...

Thorton Wilder

A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történ

Angol-magyar kétnyelvű kiadás.

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjánaka hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint...

Fordította: Kosztolányi. Peruban játszódik, az inkák földjén. „Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet; csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme."

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerze

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerze

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. S...

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerze

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a Xviii. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként