Romsics ignác

A kötet Fedinec Csilla, Rácz András és Romsics Ignác történészek a BBC History 2023/03., 2023/04., 2023/05. számaiban megjelent, az orosz-ukrán háborút elemző tanulmányait gyűjti össze. Fedinec Csilla történész, PhD, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. Rácz András a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, professor emeritus.

A szerző Bethlen Istváról írott életrajza 1991-ben jelent meg először, 1995-ben pedig angolul is kiadták az Amerikai Egyesül Államokban. Az első és az azóta megjelent változatok - így ezen kiadás -...

Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden eg...

Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzet

A 20. század első felében két nagy háború pusztított a világban. A fegyveres konfliktusokból következett, hogy a korszak államvezetői jóval nagyobb számban kerültek ki magas rangú katonatisztek köz...

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi vesztesége...

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom...

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának

Az első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb eleme az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi M...

"A történelmi Magyarország 325 411 km2-nyi területén 1910-ben 20 886 487 ember élt. Ha ebből leszámítjuk a belső ügyeinek intézésében csaknem teljes önállóságot élvező Horvát-Szlavónia területét és népességét, 282 870 km2-t és 18 264 533 főnyi lakost kapunk. Ezt a még mindig tekintélyes nagyságú népességet többféle tényező (elsősorban a vagyon és a foglalkozás, továbbá a származás és hagyományok, vallás és nemzetiség stb.) osztotta-tagolta egymásnak alá-, fölé- vagy mellérendelt társadalmi osztá

"A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítása nem volt eleve elrendelt szükségszerűség. Abban, hogy az 1946-os párizsi békekonferencián végül mégis ez a döntés született, több tény...

„Kényesen vigyáztam szellemi függetlenségemre, és inkább vállaltam az elszigeteltséget, semmint a behódolást bárkinek. Azt, hogy mit gondoljak a világról, emberekről és a magyar történelemről, továbbra is én akartam eldönteni." Romsics Ignác rendhagyó könyvében saját élettörténetén keresztül azt mutatja be, hogy egy Kalocsa melletti faluból, a régi paraszti világból milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést írt, hanem o

"Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében a Romániához került magyarországi területrész csaknem 103 ezer, egészen pontosan 102 811 négyzetkilométert tett ki. Ez több történelmi és földrajzi tájegységből tevődött össze. Magja a Királyhágón túli úgynevezett történelmi Erdély volt, amely 57,8 ezer négyzetkilométernyi területet foglalt magában."Az első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb e

"A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítása nem volt eleve elrendelt szükségszerűség. Abban, hogy az 1946-os párizsi békekonferencián végül mégis ez a döntés született, több tényező játszott közre. Meghatározó szerepe - az első világháború utáni helyzethez hasonlóan - ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. Az ő döntésüket viszont nemcsak saját elveik és érdekeik, hanem Magyarország és riválisainak második világháborús szereplése, valamint a háború utáni diplomáciájuk is jele

1848. március 17-én Batthyány Lajost, az Ellenzéki Párt vezérét kinevezték az első felelős magyar miniszterelnöknek. Vele kezdődik azoknak a magas közjogi méltóságoknak a sora, akik immár több mint...

"Mélyen vallásos (pietista) neveltetése ellenére kora legtöbb nagy gondolkodójához hasonlóan Kant is hitt az ész erejében és a gondolkodás minden korlátozás nélküli autonómiájában. »A felvilágosodás [...] az ember kilábolása a maga okozta kiskorúságból.« Sajnos - tette hozzá rezignált bölcsességgel - az emberiség nagy része »szívesen kiskorú marad egész életében«, mert »kiskorúnak lenni kényelmes«. Nem akar mások vezetése nélkül élni, ami lehetővé teszi a kevesek gyámkodását a többség fölött. Az

Romsics Ignác nagyívű szintézise a magyar történelem utolsó száz évét a történettudomány és a társtudományok eredményei alapján teszi mérlegre. A nyolc nagy fejezet tárgya a XX. századi magyar történelem egymást követő - és rendszerint egymást tagadó - nyolc nagy korszaka, kitágítva az időhatárokat az első világháború előtti három-négy évtizedre és befejezésként a rendszerváltozás utáni húsz évre. Az egyes fejezeteken belül minden esetben tematikai rendezőelv érvényesül: állam és politika, gazda

Magyarország története a XX. századbanRomsics Ignác nagyívű szintézise a magyar történelem utolsó száz évét a történettudomány és a társtudományok eredményei alapján teszi mérlegre. A nyolc nagy fejezet tárgya a XX. századi magyar történelem egymást követő - és rendszerint egymást tagadó - nyolc nagy korszaka, kitágítva az időhatárokat az első világháború előtti három-négy évtizedre és befejezésként a rendszerváltozás utáni húsz évre. Az egyes fejezeteken belül minden esetben tematikai rendezőel