Ráció Kiadó

A Vincze Géza (1889-1964) A Kalota partján című kötete hosszú ideig kiadásra várt a Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában. A szerző református lelkészként és irodalomtörténészként elsősorban a két világháború közötti és közvetlenül azt követő időszakban foglalkozott a családja rokonaként számon tartott Ady Endre életrajzával és költészetével. Emellett Ady édesanyjának volt a fia halála után támasza és segítője. Jelen kötet az 1950-es években nyerte el végső formáját, a szerző

""A hívás - mégpedig minden egyes hívás, amennyiben hívás - magában foglalja azt a lehetőséget, hogy más a címzettje, nem az, aki meghallja, és soha nem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a hívást az, akinek szánták, nem hallja, s másfelől azt, aki hallja, nem mint hívást hallja. A hívás szerkezete mindig implikálja azt a lehetőséget, hogy nem az, aminek lenni hivatott." Werner Hamacher (1948-2017) az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű német irodalomtudósa. Legtöbb írásában

Tanúságtételt szerettem volna állítani az előző nemzedék világáról, úgymint arról a korról, amelyben éltem, és amely lassan feledésbe merül. Mindazonáltal az a befejezett jelen éppen olyan modern volt, mint a jelen idő. Ezért is volt olyan érzésem, hogy igazságtalanok vagyunk e múlt tekintetében. Ezt akartam kiigazítani, újraéleszteni az elmúlt időt olyanként, ahogyan én láttam. Ez valószínűleg eltúlzott törekvés volt részemről. Ennek ellenére továbbra is hiszem, hogy a jelenkorunk igazságtalan

CSILLAG ISTVÁN (1967, Budapest) irodalomtörténész, szerkesztő 1989 óta több mint egy tucat tanulmányban foglalkozott a költő-hadvezér Zrínyi Miklós munkásságával, mégsem ezeket gyűjtötte össze vagy válogatott belőlük. Ez a kötet hét olyan Zrínyi-tárgyú írást tartalmaz, amelyek ebben a formában itt jelennek meg először. Építkeznek ugyan a már publikált munkákból, de a szerző hét szempont, téma köré gyűjtve gondolta újra Zrínyivel kapcsolatos megfontolásait. A tanulmányok sora így egységbe fűzött,

Z. KOVÁCS ZOLTÁN (1970) irodalomtörténész a Szegedi Tudományegyetemen végzett, és ugyanitt szerezte doktori fokozatát. 2001 óta a Kaposvári Egyetemen tanít, a Társadalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. 2004-2005-ben a University of Toronto, 2008-2009-ben a Pannon Egyetem vendégoktatója; 2016-ban habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Korábbi könyvei: A maradék öröme (Milbacher Róberttel, 2001); "Vanitatum vanitas maga is a húmor" (2002); Az etikai kritika (Bényei Tamással, a Hel

Hogyan is tanultuk az iskolában? A magyar nyelvújítás leghevesebb vitái a 19. század elején zajlottak: ortológusok és neológusok vívtak ezekben az években ádáz csatákat a művelt köznyelv megteremtéséért. Kazinczy Ferenc e küzdelem élére állt és diadalra vitte az újítók harcát. Orthologus és Neologus; nálunk és más Nemzeteknél című tanulmányával békejobbot nyújtott a maradi ortológusoknak, győzelemhez juttatta a nyelvújítókat, elcsitította a háborúskodást, a kiteljesedés útjára bocsátva ezzel a m

Az irodalomtörténet-írás Lévay Józsefet az "Arany-kör", az "irodalmi Deák-párt", a "népnemzeti iskola" másodvonalának tisztes, ám kevéssé izgalmas lírikusaként tartja számon. Minden bizonnyal ezzel a besorolással és értékeléssel magyarázható, hogy igencsak mérsékelt az életmű felé irányuló szakirodalmi figyelem. Látványosan jelzi ezt, hogy az első és mindmáig egyetlen Lévay-monográfia több mint száz évvel ezelőtt, még Lévay életében jelent meg. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az irodalomtörténeti re

"Ebben a könyvben olyan témát vizsgáltam, amely egyrészt nagyon kézenfekvő a kérdésfelvetések formájában, másrészt nagyon összetett és bonyolult a lehetséges válaszokat tekintve. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között? Ez a kutatási irány - talán éppen azért

"Sebastian Kurz kivételes jelenség az európai politikában. Ő a lehető legfiatalabb európai politikus a második világháború óta, akire a hazája valaha is rábízta a sorsát." Paul Ronzheimer könyve napjaink egyik legtehetségesebb európai konzervatív politikusának életébe, gondolkodásába, stratégiaalkotási gyakorlatába nyújt betekintést. Különösen izgalmas a téma az Európai Unió átalakításáról folyó viták felerősödésekor, hiszen a kötet magyar kiadása közvetlenül a 2019-es európai parlamenti választ

"Amennyiben a romantikával kezdődő irodalom mediális szempontból a tömegméretekben terjesztett nyomtatványokból kihallható (kiolvasható) beszéd irodalma a néma és magányos olvasásaktusok során, akkor ehhez mindenekelőtt olvasói imaginációra, a memóriában anyagtalanul tárolt nyelvi-szemantikai kapacitások működésére van szükség. A könyv materialitása és a befogadás ezen immaterialitása azonban - az -üzenet jelentése- szempontjából - nem két eredendően különböző és összekötésre váró entitás. Az ol

Az antik esztétikai, retorikai és irodalmi szövegeket tárgyaló kötet alapkérdése az, hogy az európai művészet- és irodalomelméletet alapjaiban meghatározó szerzők (Platón, Arisztotelész, Cicero, Pseudo-Longinos) milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások megértésében az affektív - vagyis érzelmi, indulati, valamint a lelket a testtel az érzékelés és az átérzés különböző modalitásaiban összekapcsoló - összetevőknek. Mit jelent a művészet tapasztalatában az, ha a műalkotással találkozó embert ha

Jelen kötet József Attila életművének egyes fontos csomópontjait elsősorban nyelvi-poétikai szempontból vizsgálja, a benne szereplő tanulmányok nem pusztán egyes verseket vagy hagyományos értelemben vett vonulatokat, alkotói korszakokat tekintenek át. Jószerével mindegyik itt olvasható írást vagy az életmű átfogóbb kérdései, vagy ezzel együtt, de akár ezen túl szisztematikus kultúra-, nyelv- és szubjektumelméleti problémák foglalkoztatják. A kötet tehát nem pusztán József Attila életművének bizo

A történetek megértése első lépésben többnyire morális megközelítésen alapul. Ennek során a cselekvéseket, történéseket és karaktereket a jó-helyes és a rossz-gonosz tengelye mentén, az ábrázolt világot pedig az igazságosságról alkotott elképzelésünk tükrében értékeljük. A morális magyarázatok vizsgálata ennek ellenére viszonylag kevés teret kapott a szűken vett irodalomtudományos vizsgálatokban: nem képezte tárgyát sem a klasszikus filológiai kutatásnak, sem a modern irodalomelméleteknek, sem a

A detektívtörténet a krimi egyik legsematikusabb, ugyanakkor számtalan variációt megengedő válfaja, amelyet minden jelentősebb irodalomelméleti iskola vizsgálat tárgyává tett, amellett számos filozófiai és szociológia megközelítése is létezik. A kötet szerzői - Bene Adrián, Benyovszky Krisztián, Domsa Zsófia, Farmasi Lilla, Horváth Márta, Kálai Sándor, Mikola Gyöngyi, Orosz Magdolna, Simon Gábor, Szabó Erzsébet, Szabó Judit, Szilvássy Orsolya - a detektívtörténetet kognitív poétikai szempontból

A magyar nyelvű szonettek kialakulásáról, történetéről nem lehet úgy beszélni, hogy ne tekintenénk át a világirodalmi szöveghagyományt, a szonett műfaji és formai jellegzetességeit, illetve kulturális funkcióját. A kötet arra kíváncsi, hogy az egyes életművekben vagy épp vitákban, játékokban, fordítási koncepciókban, paradigmaváltó művekben miként viselkedik a szonett, amely az évszázadok során nem veszített népszerűségből: mind az eredeti szerkezet, mind számtalan további új változat egymás mel

A vámpírfilmek alakulástörténetében a hagyománykövető darabok mellett folyamatosan jelen vannak a műfaj megújításával, újraértelmezésével kísérletező filmek. Hlavacska András monográfiája négy összehasonlító elemzésen (Vámpír a díványon, A vámpír árnyéka, Hétköznapi vámpírok, Csadoros vérszívó) keresztül mutatja meg, hogy a kortárs alternatív vámpírfilmek a zsáner megújítására törekedve hogyan találnak vissza a gyökereikhez, Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című regényéhez. Egyúttal arra i

A klasszikus republikanizmus az euroatlanti kultúra jelentős, az antikvitásban és annak humanista recepciójában gyökerező politikai hagyománya, egyúttal a kortárs politikai filozófia egyik irányzata, amely a közösségi erényeket, a politikai szabadságot és a döntés felelősségét állítja a közéletről való gondolkodás előterébe. A republikanizmus a magyarországi politikai gondolkodásnak is évszázadokon keresztül szerves elmét alkotta, hatása mindenekelőtt a politika mibenlétéről alkotott felfogásban

A kötet Franz Kafka történeteinek különös világát, értelmezhetőségét vizsgálja. Az elemzések középpontjában a finomszövetű ismétlésstruktúrák bemutatásán keresztül a szereplők rejtett egységének feltárása áll. Az ítélet, A fegyencgyarmaton, A per és az Álom magyarázata jól mutatja, hogy az elbeszélések világa a központi figura "virtuális színházaként" jön létre, amennyiben a főhős félelmeinek, vágyainak megfelelően maga hívja életre a különböző szereplőket. Játékterük egyben a megismerés színter

A könyv két kivételes teljesítményű magyar-zsidó tudós, Alexander Bernát filozófus (1850-1927) és Marczali Henrik történész (1856-1940) tevékenységét és magyar-zsidó önazonosságát közelíti meg. Úgy, hogy egyúttal esettanulmányokkal viszonyítási keretet alkot értelmezésükhöz. Ebben a keretben tárják fel, elemzik és értelmezik szerzői - Huszár Mihály, Dénes Iván Zoltán, Peremiczky Szilvia, Konrád Miklós, Zima András, Schweitzer Gábor, Zóka Péter, Turbucz Péter és Varga Péter András - Marcali első

Az irodalomoktatás öröktől fogva tartó, feltehetőleg megnyugtató módon sohasem megválaszolható kérdése: mi kerüljön be a tankönyvekbe, egyetemi szöveggyűjteményekbe, a művelt nagyközönségnek (van még olyan?) szóló antológiákba abból, ami belefoglalható abba a varázsszóba, hogy "világirodalom"? Hiszen Goethe 1827-es beszélgetése óta jellemzőjévé lett (szerencsére), hogy viták tárgya, meghatározottságok és körülhatároltságok küzdelmes kutatási célja, írók-költők hiú álma arról, miként tartja őket