Ráció Kiadó

A Vincze Géza (1889-1964) A Kalota partján című kötete hosszú ideig kiadásra várt a Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában. A szerző református lelkészként és irodalomtörténészként elsősorban a két világháború közötti és közvetlenül azt követő időszakban foglalkozott a családja rokonaként számon tartott Ady Endre életrajzával és költészetével. Emellett Ady édesanyjának volt a fia halála után támasza és segítője. Jelen kötet az 1950-es években nyerte el végső formáját, a szerző

""A hívás - mégpedig minden egyes hívás, amennyiben hívás - magában foglalja azt a lehetőséget, hogy más a címzettje, nem az, aki meghallja, és soha nem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a hívást az, akinek szánták, nem hallja, s másfelől azt, aki hallja, nem mint hívást hallja. A hívás szerkezete mindig implikálja azt a lehetőséget, hogy nem az, aminek lenni hivatott." Werner Hamacher (1948-2017) az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű német irodalomtudósa. Legtöbb írásában

Tanúságtételt szerettem volna állítani az előző nemzedék világáról, úgymint arról a korról, amelyben éltem, és amely lassan feledésbe merül. Mindazonáltal az a befejezett jelen éppen olyan modern volt, mint a jelen idő. Ezért is volt olyan érzésem, hogy igazságtalanok vagyunk e múlt tekintetében. Ezt akartam kiigazítani, újraéleszteni az elmúlt időt olyanként, ahogyan én láttam. Ez valószínűleg eltúlzott törekvés volt részemről. Ennek ellenére továbbra is hiszem, hogy a jelenkorunk igazságtalan

CSILLAG ISTVÁN (1967, Budapest) irodalomtörténész, szerkesztő 1989 óta több mint egy tucat tanulmányban foglalkozott a költő-hadvezér Zrínyi Miklós munkásságával, mégsem ezeket gyűjtötte össze vagy válogatott belőlük. Ez a kötet hét olyan Zrínyi-tárgyú írást tartalmaz, amelyek ebben a formában itt jelennek meg először. Építkeznek ugyan a már publikált munkákból, de a szerző hét szempont, téma köré gyűjtve gondolta újra Zrínyivel kapcsolatos megfontolásait. A tanulmányok sora így egységbe fűzött,

Z. KOVÁCS ZOLTÁN (1970) irodalomtörténész a Szegedi Tudományegyetemen végzett, és ugyanitt szerezte doktori fokozatát. 2001 óta a Kaposvári Egyetemen tanít, a Társadalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. 2004-2005-ben a University of Toronto, 2008-2009-ben a Pannon Egyetem vendégoktatója; 2016-ban habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Korábbi könyvei: A maradék öröme (Milbacher Róberttel, 2001); "Vanitatum vanitas maga is a húmor" (2002); Az etikai kritika (Bényei Tamással, a Hel

Az irodalomtörténet-írás Lévay Józsefet az "Arany-kör", az "irodalmi Deák-párt", a "népnemzeti iskola" másodvonalának tisztes, ám kevéssé izgalmas lírikusaként tartja számon. Minden bizonnyal ezzel a besorolással és értékeléssel magyarázható, hogy igencsak mérsékelt az életmű felé irányuló szakirodalmi figyelem. Látványosan jelzi ezt, hogy az első és mindmáig egyetlen Lévay-monográfia több mint száz évvel ezelőtt, még Lévay életében jelent meg. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az irodalomtörténeti re

Hogyan is tanultuk az iskolában? A magyar nyelvújítás leghevesebb vitái a 19. század elején zajlottak: ortológusok és neológusok vívtak ezekben az években ádáz csatákat a művelt köznyelv megteremtéséért. Kazinczy Ferenc e küzdelem élére állt és diadalra vitte az újítók harcát. Orthologus és Neologus; nálunk és más Nemzeteknél című tanulmányával békejobbot nyújtott a maradi ortológusoknak, győzelemhez juttatta a nyelvújítókat, elcsitította a háborúskodást, a kiteljesedés útjára bocsátva ezzel a m

"Ebben a könyvben olyan témát vizsgáltam, amely egyrészt nagyon kézenfekvő a kérdésfelvetések formájában, másrészt nagyon összetett és bonyolult a lehetséges válaszokat tekintve. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között? Ez a kutatási irány - talán éppen azért

"Sebastian Kurz kivételes jelenség az európai politikában. Ő a lehető legfiatalabb európai politikus a második világháború óta, akire a hazája valaha is rábízta a sorsát." Paul Ronzheimer könyve napjaink egyik legtehetségesebb európai konzervatív politikusának életébe, gondolkodásába, stratégiaalkotási gyakorlatába nyújt betekintést. Különösen izgalmas a téma az Európai Unió átalakításáról folyó viták felerősödésekor, hiszen a kötet magyar kiadása közvetlenül a 2019-es európai parlamenti választ

"Amennyiben a romantikával kezdődő irodalom mediális szempontból a tömegméretekben terjesztett nyomtatványokból kihallható (kiolvasható) beszéd irodalma a néma és magányos olvasásaktusok során, akkor ehhez mindenekelőtt olvasói imaginációra, a memóriában anyagtalanul tárolt nyelvi-szemantikai kapacitások működésére van szükség. A könyv materialitása és a befogadás ezen immaterialitása azonban - az -üzenet jelentése- szempontjából - nem két eredendően különböző és összekötésre váró entitás. Az ol

Az antik esztétikai, retorikai és irodalmi szövegeket tárgyaló kötet alapkérdése az, hogy az európai művészet- és irodalomelméletet alapjaiban meghatározó szerzők (Platón, Arisztotelész, Cicero, Pseudo-Longinos) milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások megértésében az affektív - vagyis érzelmi, indulati, valamint a lelket a testtel az érzékelés és az átérzés különböző modalitásaiban összekapcsoló - összetevőknek. Mit jelent a művészet tapasztalatában az, ha a műalkotással találkozó embert ha

A történetek megértése első lépésben többnyire morális megközelítésen alapul. Ennek során a cselekvéseket, történéseket és karaktereket a jó-helyes és a rossz-gonosz tengelye mentén, az ábrázolt világot pedig az igazságosságról alkotott elképzelésünk tükrében értékeljük. A morális magyarázatok vizsgálata ennek ellenére viszonylag kevés teret kapott a szűken vett irodalomtudományos vizsgálatokban: nem képezte tárgyát sem a klasszikus filológiai kutatásnak, sem a modern irodalomelméleteknek, sem a