PETŐCZ ANDRÁS

Petőcz András családregénye lazán összefüggő események sorozata. Állandó szereplői - Irma, a nagylány, akivel mindig történik valami, Anya és Apa, akik a biztonságot jelentik a gyerekek számára, valamint Toncsi, a kisfiú, aki a család barátairól mesél nek

Petőcz András a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján kezdő, úgynevezett arctalan nemzedék meghatározó alakja. A legújabb kori magyar irodalom azon kevés alkotója közé tartozik, akik egyaránt képesek a század három legmeghatározóbb irányzata – az avantgárd, a modern és a posztmodern – érvényes művelésére. Petőcz Andrást pályáján, kezdettől fogva, kettősség jellemezte. Egyszerre vezérelte a költői önfelmutatás elementáris vágya és a túlzott kitárulkozástól, a kritikus megítéltetéstol való félelem.

Petőcz András gyerekverseiből megtudhatjuk, ki lakik az Egérvárban, odaér-e a csiga a buliba, hogyan lesz valakiből ikon a számítógépen, elvarázsol-e a bojtorján éneke, hány macskája van Csí mágusnak, és ki tudja-e húzni Nagy Kalap Pici Sálat a vízből? Számos mesebeli lény, kitalált és valós alak népesíti be a versek világát, amelyen átragyog a felnőtt humora és a gyerek bölcsessége. A gyerekverseket összegző válogatás tükrözi Petőcz András sokféle költői hangját: a verses mesétől a rövid, csatt

Petőcz András gyerekverseiből megtudhatjuk, ki lakik az Egérvárban, odaér-e a csiga a buliba, hogyan lesz valakiből ikon a számítógépen, elvarázsol-e a bojtorján éneke, hány macskája van Csí mágusnak, és ki tudja-e húzni Nagy Kalap Pici Sálat a vízből? Számos mesebeli lény, kitalált és valós alak népesíti be a versek világát, amelyen átragyog a felnőtt humora és a gyerek bölcsessége.A gyerekverseket összegző válogatás tükrözi Petőcz András sokféle költői hangját: a verses mesétől a rövid, csatta

Realizmus és mágikus szürrealizmus - ez a két stílus ötvöződik Petőcz András elbeszéléseiben, novelláskötetében. Különös és szuggesztív világ ez, amelyben ismeretlen földrészek sajátos szereplői tűnnek fel, és olykor már nem is tudjuk, a "valóságban" vagyunk, vagy éppen a képzelet játszik velünk. Az elbeszélések struktúrája is különleges: a gyakran egyes szám első személyű elbeszélő olyan könnyedséggel mesél, mintha egészen friss élményeket osztana meg velünk, amelyek a lehető legtermészetesebb

Milyen is az élet a Vörösvári Úti Általános Bűvész- és Mágusképző Bentlakásos Iskolában? Abban az iskolában, ahol csak egyszerű bűvészeket képeznek, de olykor ezek a bűvészek nagyon is hasonlítanak az igazi varázslókra. Milyen is az oktatás ezen a különleges helyen? Furcsa egy iskola, az biztos. A fiúk nem csupán bűvészeknek készülnek, de kiválóan fociznak is, sőt, olyanok is járnak ide, akiknek a neve mindenképpen ismerős lehet azoknak, akik szeretik a jó focit: Puska Feri, Hidegkurt...Oldalak

Petőcz András új novelláskötete szerves folytatása a szerző korábbi, a Napkút Kiadónál megjelent A denevér vére című gyűjteményének. Az elbeszélések hangvétele a klasszikus magyar rövidpróza hagyományait folytatja, sokszor Mándy Iván, vagy éppen Csáth Géza stílusát idézik, a nyolcvanas évek prózai hagyományán túllépve azonban ismét a történet kerül bennük előtérbe. Petőcz munkáival jól illusztrálja mindazt, amit interjúkban, esszékben is sokszor hangoztat, hogy van miről mesélnie egy mai, kortár

Petőcz András elmúlt években megírt esszéit és kritikáit, pályáját bemutató beszélgetéseit két tényező fűzi össze: az „idegenség-magyarság-európaiság” kérdésköre és az irodalmi modernitás problematikája. Találunk e gyűjteményben esszét Kertész Imréről, Boualem Sansal francia író regényéről, vagy éppen Esterházy Péter és a Magyar Műhely kapcsolatáról. Irodalomtörténetileg is érdekes lehet, hogyan látta Petőcz Sziveri Jánost, vagy az Új Symposion körét, milyen volt a magyarországi fiatal irodalom

Petőcz András gyerekverseiből megtudhatjuk, ki lakik az Egérvárban, odaér-e a csiga a buliba, hogyan lesz valakiből ikon a számítógépen, elvarázsol-e a bojtorján éneke, hány macskája van Csí mágusnak, és ki tudja-e húzni Nagy Kalap Pici Sálat a vízből? Számos mesebeli lény, kitalált és valós alak népesíti be a versek világát, amelyen átragyog a felnőtt humora és a gyerek bölcsessége.A gyerekverseket összegző válogatás tükrözi Petőcz András sokféle költői hangját: a verses mesétől a rövid, csatta

Petőcz András új novelláskötete szerves folytatása a szerző korábbi, a Napkút Kiadónál megjelent A denevér vére című gyűjteményének. Az elbeszélések hangvétele a klasszikus magyar rövidpróza hagyományait folytatja, sokszor Mándy Iván, vagy éppen Csáth Géz

Petőcz Andrásról, a vizuális költészet és a képvers egyik megújítójáról, a hazai avantgárd egyik vezéralakjának írói és költői munkásságáról eddig két könyv jelent meg: Vilcsek Béla és G. Komoróczy Emőke munkája. Bakonyi István ezúttal a pálya legutóbbi évtizedét elemzi, mely időszakban sok változást figyelhettünk meg a költő-író lírájában és epikájában. A korábbi pályaszakaszokra jellemző kísérletező művészetéhez képest Petőcz András írásaiban mostanában inkább a hagyományos szerkezetet és stíl

Milyen is az élet a Vörösvári Úti Általános Bűvész- és Mágusképző Bentlakásos Iskolában? Abban az iskolában, ahol csak egyszerű bűvészeket képeznek, de olykor ezek a bűvészek nagyon is hasonlítanak az igazi varázslókra. Milyen is az oktatás ezen a különleges helyen? Furcsa egy iskola, az biztos. A fiúk nem csupán bűvészeknek készülnek, de kiválóan fociznak is, sőt, olyanok is járnak ide, akiknek a neve mindenképpen ismerős lehet azoknak, akik szeretik a jó focit: Puska Feri, Hidegkurta Nándi épp

Milyen is az élet a Vörösvári Úti Általános Bűvész- és Mágusképző Bentlakásos Iskolában? Abban az iskolában, ahol csak egyszerű bűvészeket képeznek, de olykor ezek a bűvészek nagyon is hasonlítanak az igazi varázslókra. Milyen is az oktatás ezen a különleges helyen? Furcsa egy iskola, az biztos. A fiúk nem csupán bűvészeknek készülnek, de kiválóan fociznak is, sőt, olyanok is járnak ide, akiknek a neve mindenképpen ismerős lehet azoknak, akik szeretik a jó focit: Puska Feri, Hidegkurta Nándi épp

A 80-as évek elején induló Petőcz András a párizsi Magyar Műhely vonzáskörében kibontakozó hazai vizuális költészeti hullám egyik legjelentősebb képviselője, szervezője és összefogója volt. Az ő generációja az akkori, pártállami irodalompolitikával való nyílt szembeszegülés helyett a szellemi ellenállás burkoltabb formájaként választotta a szemiotikai költészetet, és ezen a sokak számára kódolt formanyelven bármit kimondhatott, amit gondolt az akkori viszonyokról. Vizuális és akusztikus költői f

Az Európa rádió, éjszaka Petőcz András azonos című versére íródott a Balatonfüreden 2021-ben kiírt II. SALVATORE QUASIMODO DALPÁLYÁZAT alkalmából. A szerző a dallal elnyerte a verseny fődíját.

Petőcz András regénytrilógiájának végleges formáját tartja kezében az olvasó. A három egybefüggő történet, az Idegenek, a Másnap, az Aysa mostani kiadásunkkal lett teljes. "Hazudni anyám tanított", mondja a Trilógia első részének elején az elbeszélő, egy nyolcéves kislány. Majd így folytatja: "azért azt el kell mondanom, hogy ez a történet nem a hazugságról szól. Az anyám megtanított hazudni, hogy életben maradjak. Ennyi. Nem tudom, minek kellett életben maradnom. (...) Mint ahogy azt sem tudom,

Az Európa rádió, éjszaka Petőcz András azonos című versére íródott a Balatonfüreden 2021-ben kiírt II. SALVATORE QUASIMODO DALPÁLYÁZAT alkalmából. A szerző a dallal elnyerte a verseny fődíját.

Ez a kötet a párja a 2018-ban megjelent Concrete című albumomnak. Az elsősorban a vizuális, másképpen szólva "experimentális" verseimet tartalmazta, beleértve a konkrétista, "tyroclonista" szövegeimet, ez pedig a hagyományosabbnak mondható "vonalverseket" foglalja magában. Helyet kaptak benne az álnéven írt munkáim (Annette Labelle, Mecseki Rita Eszter és Seymour Glass művei), valamint a gyerekeknek írt verseim is. Ugyanakkor néhány képvers vagy lejegyzett akusztikus vers is megtalálható itt, e