Pesti Kalligram Kft

Lovas Ildikó új regénye, a Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a lányregény mesteri ötvözete... A kortárs irodalomban kevés olyan regény született, mint a Spanyol menyasszony, amely ennyire visszafogott pontossággal és mégis érzékien beszél a női tes

A tanulmány- és kritikagyűjteményben szereplő írások hatására az olvasó igazodási pontokat találhat a műalkotások befogadására, hogy az értelmezés és a megértés által az irodalom érzékeny, sokrétű és valódi eszköze lehessen a világban való „otthonlevésnek

Okos, vidám, mellbevágó, naiv és fölforgató írások. Rendes novellák: tehát rendetlenek, rendetlenkedők. Fejreállósak. Berta Ádám komolyan játszik: a szereplők a leghétköznapibbak, többnyire trendi, reflektálatlan figurák. Van azonban az elbeszélésmódban,

Apa- és hazahiány, otthonkeresés, ez Janega Kornél szép élete. A regény egy felvidéki születésű férfi Észak-Szlovákiától Vízivárosig tartó, hiányokkal, válásokkal, szorongással kísért útját mutatja be. Egy apa elvesztése nem olyasmi, ami egyszer történik,

Egy mesebeli királylány úgy berágott a szerelmére, hogy megfőzte a gyerekeit. Meséli egy királylány. Nagyanyjáról, a szerelméről, anyjáról, a szomszéd Antiról, férfiakról, jobb kézfején egy L alakú forradásról. Nagyapjáról, aki tíz évig haldokolt, és egy

A Hideg bűnök versei az érzelmek, a test, az identitás, a férfinő kapcsolatok kíméletlen élveboncolása az elviselhetetlen, uralhatatlan nyelv által, amely maga a túlélés drámája. Egy nő a semmiben: a szavak gerincén, ahogy mozognak, látni a rettegést és a

Hogyan illeszkednek a költészet törvényszerűségei a szellem dialogikus alapstruktúrájához? Milyen személyes-egzisztenciális – olykor drámai vagy lírai – forrásból fakad a modern gondolkodóknak – Kierkegaard-nak, Nietzschének, Sesztovnak, Szabó Lajosnak és másoknak – a nihilizmussal szembeszálló eszmei küzdelme? Hogyan tör föl ez az antinihilista egzisztenciális szellem a huszadik századi magyar líra néhány kiemelkedő alakjának – Adynak, Füst Milánnak, Weöresnek, Rábának, Tandorinak – a munkásság

„Az ő városa. Ő találta a Duna partján, de az is lehet: ő találta ki, hogy történetekbe foglalhassa, hasonlóképpen, mint Jorge Luis Borges, Umberto Eco és Grendel Lajos a maguk világait. Bár az is lehet, hogy a város talált magának egy írót, aki történetekbe foglalva valóságossá tette. Aki történeteket mesél, nem feltétlenül fordít hátat a valóságnak, és nem is mindig könnyed. A történelmi Magyarország szétdarabolásának traumájáról, a máig ható következményekről nem sokan írnak olyan hitelesen,

Tolnai-versből érkezik / a karsztról az aranysakál / s a Géczi-sorba távozik. / Látom, ahogyan láttatik.

Senki háza „Az ő városa. Ő találta a Duna partján, de az is lehet: ő találta ki, hogy történetekbe foglalhassa, hasonlóképpen, mint Jorge Luis Borges, Umberto Eco és Grendel Lajos a maguk világait. Bár az is lehet, hogy a város talált magának egy írót,

Senki háza „Az ő városa. Ő találta a Duna partján, de az is lehet: ő találta ki, hogy történetekbe foglalhassa, hasonlóképpen, mint Jorge Luis Borges, Umberto Eco és Grendel Lajos a maguk világait. Bár az is lehet, hogy a város talált magának egy írót,

A méltán világsikert sratott Europeana szerzője, Patrik Ouredník ezúttal egy kalandos utazás groteszk krónikáját nyújtja át az olvasóinak. A megfelelő pillanat, 1855 utazóit nem a meggazdagodás vágya vagy ismeretlen világok felfedezésének szándéka, hanem a korlátlan szabadság és az abszolút egyenlőség utópisztikus ábrándja készteti arra, hogy hazájukkal, korábbi életükkel gyökeresen szakítva útnak induljanak Dél-Amerika egyik távoli zuga felé.

A darabokra tört nyelv magát a lírai alanyt aprítja, könyörtelenül és játékosan, fölényesen és szentimentálisan, miszlikbe - s ami előttünk a könyv egészében feltűnik, az nem más, mint ennek a megállíthatatlan "tördelésnek" végtelen és abbahagyhatatlan folyamata. Mesterházy iróniája igen vad pólusokat kísért meg vagy kerülget: lírai akarásában egyszerre játszik meghatározó szerepet a minden és a semmi. [...] Egészen bravúrosan viszi végig e szándékosan túlfeszített játékot változatos verseinek

Mellár Dávid (1992) a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének doktorandusza, a Vagy valami egészen más az első kötete. A fülön található két kép és a hozzájuk tartozó rövid bemutatkozás azonban két szerzőről tanúskodnak. Mellár Dávid női alteregója Kozmár Klára. Bár a két alkotó versei a szövegtérben különválasztva szerepelnek, a különálló ciklusok közé egy ÉS megnevezésű rész ékelődik, amely kijelöli a két "személyiség" közti határt, de össze is fűzi őket. Az álnevesség, a maszkos játékok

"Gubis Éva fiatal író, de megrögzött, régivágású realista. Ugyanis nagyon ismeri azokat, akikről ír. A hódításfüggő üzletasszonyt, a templomi néniket, a gutaütésig lakomázó polgit, a falusi csokba beleőrülni készülő fiatal nőt vagy a felvidéki magyart, aki külföldinek érzi magát Magyarországon. És pontosan látja a helyzeteket. Amikor a családi ebédről kimenekülsz mosogatni, de anyukád kijön segíteni, vagy amikor észreveszed, hogy apád új barátnője évekkel fiatalabb nálad. Rejtély, hogy metsző ir

"Minden anya ismeri [...] az önátadás örömét és kényszerét, az énhatárok fokozatos feloldódását, az azonosság, a közelség és a lassú szétválás áhítatos és felemelő, szépségesen fájdalmas stációit. Pénzes Tímea íróként lett anya, tehát azt a fontos feladatot vállalta magára, hogy megfigyelje, rögzítse és értelmezze a testi-lelki folyamatokat, értünk, nekünk és helyettünk. Életet ad a nyelvnek, formát az érzéseknek, belülről átélhető történetekké formálja a személyes tapasztalatait. Pontos, okos

A gorgók nem tartoznak a mitológia közkedvelt lényei közé. Tekintetük dermesztő, már-már halálos, kígyóhajuk, éles nyelvük, rút ábrázatuk visszataszító. Eredetileg, mielőtt megsértették volna Pallasz Athénét, állítólag gyönyörű lányok voltak. Visszanyerhető-e az ősállapot? Átírható-e, fölülírható-e egy végzetes hiba? Visszafordítható-e a mitológiai gépezet? Segíthet-e ebben a makacs vagy éppen a torzító emlékezés? Polgár Anikó új verskötete költői tudatarcheológia: elsősorban a kulturális eml

A Fogli d'album Csehy hatodik verskötete, tíz év költői szövegeit tartalmazza. A könyv, melyet zenei allúziókat keltve albumnak nevez, öt egységből áll. A középpontban egy a helikopter motívumára komponált poéma helyezkedik el, mely Stockhausen hírhedt helikopterkvartettjéhez hasonló intenzív lebegéssé komponálja az egyes szólamokat. Külön ciklust kapnak a szubverzív szinesztézia és az ürügyes színesztétika ihletésében fogant szövegek. A dermesztően analitikus hangtól az önironikus-élveboncolón

Lehozza-e a nyárfarakétába szíjazott Bodri a gyógycsontot az űrből? Hogy élnek a fanyárok a HONÚ-ban 3096-ban? Mi lesz Nagypityu sorsa, miután a családja kivándorol a Csillagtúli Junijóba? Hogy élte túl Kispityu az atomtámadást, de minek? Hogyan találkozik Kisnagypityu reinkarnálódó lelke Dzsézivel? A macskák a világ urai? Egy halálos agyi érkatasztrófával vagy a betűtésztával sújt le a sors keze? Végignézheti az ember jó vagy vacak színházi előadásként a saját temetését? Milyen történeteket esz

Amit Cselényi László létrehozott, európai rangú költői kísérlet. Olyan jellegzetesen művészi experimentum, melynek kimenetele hosszú távon természetszerűleg kétes és veszélyes, mely, ha nem is tör önmagában a "nagy" vagy a kultikusan népszerű, kanonizálható mű státuszára, olyasvalamivel szembesíti a hagyománytorlaszai között oly gyakran feszengő magyar irodalmat, mint annak idején Stockhausen vagy Cage "hajmeresztő" zenei kísérletei a klasszikus zenei gondolkodást. Az életműhöz rendkívüli erudíc