Pallas Akadémia

Kozma Mária regényhőseinek története a mitikus és valóságos világ határán mozog, megkapó természetességgel hidalva át e választóvonalakat. A valóságban gyökerező cselekmény közelmúltunk időszeletét a diktatúrák működését és bukását ábrázolja. Az írás miti

Egy árva mezeiegérke megunta a hosszú őszi esőket, s meg a koplalást. Gondolt egyet, bemerészkedett a faluba. Tudta az egértörténelmet. Hallotta az öregebbektől, hogy a házi egereknek, azoknak mindenük megvan. Pince, kamra, padlás tele minden jóval. Így i

Vargyas Antal

"A Szép Henter Margitka a balladák világát idézi: az egymáshoz nem illő pár titokban keresi a boldogságot, szökésben találják azt meg, s a kapcsolatnak tragikus vége lesz... Zsolt, a jó kobold monológjában elmondja a gyermek-olvasónak, hogy miben különbözik a jó kobold a rossztól. S közben megismerteti az erdők és mezők növényvilágát. A történelemből és a természetből vett események, példák egészítik ki mindkét mesét, ötvözve a képzeletbeli világot és az ősi tudást."

"A sikeres és hamar népszerűvé vált Marcika-mesék folytatása a Marcika és a kóborok. Nehéz feladatra vállalkozott az írónő: megmagyarázni, de legalább áthidalni, elviselhetővé tenni egy mély lelki traumát, ami Marcit érte: egyik napról a másikra eltűnik a becézett, kedves kiscica, aminek/akinek Marci a Bendegúz nevet adta. Az írónő fájdalmat csillapító, vigasztaló magyarázatként a meséhez fordul segítségért: így lesz az eltűnt, nem tudni mi történt vele kiscicából szabad, bátor kóbor..."

Sajátos képiség, érzékletesség, humorral oldott patetikusság, játékosságba szelídülő komolyság - ezekkel a jelzőkkel lehet illetni Tamás Tímea líráját, s ezek jellemzik legújabb kötetét is. A kötet költői és létbeli monológként, variációs szerkezetként is működik, úgy is olvasható. Egy-egy metafora füzérként futja, fonja át a versek térségeit, mintegy beszőve, beleszőve a veszendő és örök és mégis egyetlen életet - s voltaképpen az égit és a földit is, méghozzá a „hangyalét” perspektíváján át.

Mészáros Sándor 1969-74 között a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, kínai szakon. A nyelv és az ország ismerőjeként az elmúlt évtizedekben három alkalommal dolgozott kiküldöttként a pekingi magyar nagykövetségen. Írásai élményanyagát a diplomáciai élet, a megismert külföldi országok szolgáltatják. A pekingi követség egy három részesre tervezett regénysorozat első könyve, amelynek cselekménye szintén diplomáciai környezetben bonyolódik, képzelet alkotta történettel és szereplőkke

Az ajánlott ételek a mindennapok változatosságát, de ugyanakkor egyszerűségét, a kevésből sokat és jót elvét tartják szem előtt. Az erdélyi magyar konyha főzési szokásai, jellegzetes fűszerei mellett megismerkedhetünk a szász, a román és a gyergyói örmény

"Nagy Attila alázatot Székely Jánostól tanult, a szenvedést, fájdalmat betegei révén ismerte meg, orvosi tanulmányai és működése szakmai szigorúságra szoktatták, s mindezek révén találta meg költői énjét. Műveit a nyelvi lelemény, a mívesség és a mély gondolatiság jellemzi, olvasásuk esztétikai élményt nyújtanak és elgondolkodtatnak. A gyűjteményes kötet a szerző 2014 szeptemberében ünnepelt 60. születésnapjára jelent meg. Versei gondolati kalandot nyújtanak, de számon tartandó lírája úgy is, mi

Hans Carossa (1878-1956) orvos, lírikus és elbeszélő. Jelentős személyisége a német-bajor irodalomnak, az 50-es években a Német Irószövetség elnöke is volt. Az első világháború idején, 1916 késő őszén az Erdélyben harcoló szövetséges hadseregek megsegítésére a nyugati frontokról is vezényeltek át csapatokat. Így került Székelyföldre Franciaországból az a német zászlóalj, aminek kötelékében Hans Carossa frontorvosként szolgált. Naplójában a székelyföldi harcokat, a front közeli civil mindennapoka

Jelen kötet Kincses Elemér drámaíró, rendező négy drámáját tartalmazza: Az ugrás: Dugovics Titusz monológja, Dugovics valóságos történelmi személy volt, aki Hunyadi János ka­to­nájaként Nándorfehérvár ostrománál egy a falra fellépő törököt a mélységbe ugorva magával rántott; Macskutyák: Ceausescu és neje karíkirozott képe, vagy a kérdés, hogy mi történne, ha a diktátor és felesége 2011-ben még élne és uralkodna; Én, a besúgó: helyszín a CNSAS, azaz a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizot

Magányos, önmarcangoló, a keserű tapasztalatokat szívósan maga előtt görgető, verseiben maximálisan kitárulkozó költő Ferencz Imre. Az egykori eszmék, erkölcsi értékek ki­üre­se­dé­se, a kommunizmus sanyargató évtizedei, az annyira várt szép új világ csömörbe, csalódásba fordulása, és mindenekelőtt gyermekkorának kincsesbányája szolgáltatja verseinek legfőbb témáit. Az illúziók szétfoszlása, hamissága, szabadság és kiszolgáltatottság, sivárság és lepusztultság, s e sivár, lepusztult díszletek kö

Kenéz Ferenc József Attila-díjas költő a második Forrás-nemzedékhez tartozik. Költői in­dulása a 60-70-es évekre esik, amikor a romániai liberalizáció, az ún. nyitás követ­kez­mé­nye­ként, a magyarság újra megpróbálkozhatott nemzeti identitásának megerő­sítésével és tuda­tosí­tásával. Ehhez intézményi segítséget is kapott: az írók leginkább a Kriterion Könyvkiadótól. Ez a nyitás nem tartott sokáig, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a dik­tatúrának egyáltalán nincs ínyére a magyar kulturális élet f

A szerző a családból hozza a közélet iránti érdeklődését, elkötelezettségét: nagyapja, Tivai Nagy Imre (Csíksomlyó, 1849. május 16. Csíkszereda, 1931. június 27.) gazdasági szakember, közíró, szerkesztő, a 19. század utolsó harmadától az első világháborúig Csíkszereda egyik meghatározó személyisége volt. Édesapja dr. Nagy András (Csíkszereda, 1905. szeptember 19. Csíkszentkirály, 1982. március 2.) orvos, orvosi szakíró, közíró, népművelő volt. Így Nagy Benedek sem lóghatott ki a sorból, a család

A tizenkét fejezetre tagolt Hargitai vadászkalandok voltaképpen mesébe ojtott „igaz történetek” egységes füzére. A Medve-család három nemzedéke körül zajló események, a velük megesett történések izgalmas, érdekfeszítő, helyenként maró társadalombírálattal

Ellentmondásos időkben, 1943-ban jelenik meg Nyirő József Az elszántak című novelláskötete. Az újságíró, publicista szerző kitörő örömmel ünnepli Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérését, a művész, a szépíró viszont mind nagyobb aggodalommal figyel

Coroi Artúr 1971-ben költözött a háromszéki Torja nagyközségbe, ahol 22 évig élt. Ez idő alatt tanárként, községi könyvtárosként, polgármesterként dolgozott. Közművelődési tevékenysége mellett előkészítette és szervezte a Székely Nemzeti Múzeum torja és kézdikővári ásatásait és tanítványaival a munkálatokan is részt vett. Alkalma nyílt megismerkedni Torja történetével, helytörténeti kutatásokat folytatott. 1993-ban Magyarországra települt, s ez lehetőséget nyújtott neki arra, hogy folytassa Torj