Palatinus Kiadó

Nyolc kiváló szerző országképe – a meghirdetett reformok sodrában. Nyolc, egymással is feleselő vélemény, vívódás reformhit és reformszkepszis között. Schlett István a kiegyezéskori politika tanulságait elemzi, Romsics Ignác pedig a finnországi példát tárja elénk, e két, idő- és térbeli „kirándulás” keretében pedig Hankiss Elemér, Gombár Csaba, Lengyel László, Szilágyi Ákos, Bozóki András és Vásárhelyi Mária írásait olvashatjuk mai helyzetünkről, holnapi esélyeinkről.

"Az esszé kihívó műfaj. Egy ember fogja magát, és nyilvánosan gondolkodik, mintha nyilvánosan megvacsorázna. Szemérmetlenség! Hogy veszi magának a bátorságot? A nyilvános gondolkodásnak nincs szabálya, csak éppen nem lehet unalmas. A kötéltáncosnak meg van engedve bármilyen mozdulatot tenni - odafönt. Mutasd az észjárásodat. Az elme kilovagol a várból, szabad portyára indul. Az eszéírót sem a narráció, sem a tudományos okfejtés nem kötelezi semmire. Állításait legföljebb megjeleníti, de nem kell

„A kalandos történelmi regény időszámí­tásunk szerint a 10. század végén, 999-ben játszódik, amikor a világi hatalmat a német-római császár, Ottó, az egyházi hatalmat pedig II. Szilveszter pápa gyakorolja. A kor nagytudású embere, Szilveszter nem a ha­gyományos pápaválasztási ceremónia után került a legmagasabb egyházi méltóságba, őt a császár nevezi ki, mert a francia szár­mazású bölcs férfiú egykor tanítómestere volt. Róma népe retteg az ezredforduló­tól, mert meggyőződésük, hogy a jóslatok be

"Ez a kötet nem tartalmaz szépirodalmi műveket hanem portrékat, riportokat, szociográfiákat, írótársakról rajzolt arcképeket, vagyis, ahogy mondani szokás, "tényanyagot". Persze a tény már rég nem tény mihelyt szöveggé formáltuk de annyiban mégis különbözik a kettő, hogy a szépirodalom, többszörös transzmisszió révén, eltávolítja magát a valóságtól egy riport vagy egy szociográfia viszont a legkisebb áttételre törekszik, vagyis a valóság legszorosabb megközelítésére. Válogatásomban... nem az íro

Barcelona csendes óvárosának szívében hatalmas épület áll. A kivénhedt palota falai különös labirintust rejtenek: ez az Elfeledett Könyvek Temetője. 1945 egyik ködös júniusi hajnalán egy megözvegyült könyvkereskedő kézen fogja kisfiát, és miután megesketi, hogy mindarról, amit látni fognak, soha senkinek nem beszél, magával viszi a titokzatos épületbe. Azt azonban egyikük sem sejti, hogy a látogatás az akkor tízéves Daniel Sampere egész életét gyökeresen megváltoztatja majd. Carlos Ruiz Zafón a