NŐK MAGYAR

A Különleges konyha új – bővített és korszerűsített – kiadása A család szakácskönyve folytatása. Megtalálható benne a francia hagymaleves, a sólet vagy a Bácher Iván hiányolta makói pecsenye elkészítésének leírása, hogy csupán néhányat említsünk a töb

Az allergia korunk problémája. Noha éppen ez a könyv arról számol be, hogy már évszázadokkal ezelőtt is voltak allergiás megbetegedések, az allergia mégis az utóbbi években került az érdeklősé homlokterébe, tekintettel arra, hogy egyre többen és többen be

„Végy egy hóbortos ámde jólelkű professzort az ő haszontalan-hasznos rokon-csemetéivel és állatseregletével. Tegyél hozzá egy csipetnyi csillagport, némi technikai hókusz-pókuszt, no és pár szem bonbont. Jól rázd össze mindenféle lombikban, tégelyben,

Lengyel Györgyi könyveit jól ismerik a népművészet barátai, mintáit szívesen készítik a kézimunkázó nők. A népművészeti hagyomány csak akkor élhet tovább - vallja a szerző -, ha nem zárjuk múzeumi vitrinekbe és raktárakba, hanem mai életünknek is szer

Az ausztrál-amerikai újságírónő páratlanul érdekes dokmentumregénye bepillantást enged a világ leggyorsabban terjeszkedő hagyományos vallásának, az iszlámak legrejtettebb titkaiba: az iszlám asszonyok egészen különleges világába. Néhol mulatságosan, máskor véres komolysággal, de mindig tényszerűen, elfogulatlanul és mélységes együttérzéssel tudósít a mohamedán nők európai szemmel idegenszerű mindennapjairól. Az írónő a könyv lapjain arra keresi a választ: miféle politikai, kulturális és vallási

Lengyel Györgyi

Gaál Mózes (1836–1936) kora ifjúsági irodalmának népszerű művelője volt, számos történelmi tárgyú művet írt konzervatív szellemben, a humánum jegyében. Szépirodalmi formában szinte az egész magyar történelmet feldolgozta. A Magyar nők történelmünk sorsfor

Lengyel Györgyi könyveit jól ismerik a népművészet barátai, mintáit szívesen készítik a kézimunkázó nők. A népművészeti hagyomány csak akkor élhet tovább - vallja a szerző -, ha nem zárjuk múzeumi vitrinekbe és raktárakba, hanem mai életünknek is szerves részévé válik, s örökké megújulva, környezetünk megszépítője lesz. Könyvei nemcsak válogatott minták gyűjteményei, és nem szorítkoznak kizárólag a különféle technikák átadására. Szerzőjük a kézimunkázást művészeti jellegű, alkotó tevékenységnek

Lengyel Györgyi

Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még cs

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis e

A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületébe (MONE) tömörült keresztény orvosnők hasznos és tanulságos könyvet kívántak a magyar női társadalomnak adni akkor, amikor ennek a munkának a megírására vállalkoztak. Könyvünket az első magyar orvosnő, gróf Hugonnai

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,