Nietzsche:

Der Kampf mit dem Dämon: Hölderlin. Kleist. Nietzsche. was written in the year 1925 by Stefan Zweig. This book is one of the most popular novels of Stefan Zweig, and has been translated into several other languages around the world.This book is published

Tanúk jelenléte. Még egyszer olyan szívesen ugrik utána az ember a vízbefúlónak, ha olyan emberek vannak jelen, akik ezt nem merik megtenni.

Nietzschét sokan tekintették szellemi elődjüknek. Életművével közel négyezer mű foglalkozott, gondolatait a legszélsőségesebben értelmezték, sokszor aktualizálták. Az i

,,A filozofus azt hiszi, hogy filozofiájának értéke az egészben, az építményben van: az utókor ellenben a kőben találja meg, a melylyel épített és a melylyel ettől fogva még gyakran és jobbat lehet építeni: tehát abban, hogy az az épület szétrombolható és még mindig van értéke mint építő-anyagnak."

,,A filozofus azt hiszi, hogy filozofiájának értéke az egészben, az építményben van: az utókor ellenben a kőben találja meg, a melylyel épített és a melylyel ettől fogva még gyakran és jobbat lehet építeni: tehát abban, hogy az az épület szétrombolható és még mindig van értéke mint építő-anyagnak."

,,A filozofus azt hiszi, hogy filozofiájának értéke az egészben, az építményben van: az utókor ellenben a kőben találja meg, a melylyel épített és a melylyel ettől fogva még gyakran és jobbat lehet építeni: tehát abban, hogy az az épület szétrombolható és még mindig van értéke mint építő-anyagnak."

Mintha létezne a szenvedés titkos monadológiája. Mintha létezne egy benső, titkos kapcsolat nagy szenvedők között, akik rangjukat és a beszédhez való jogot nem a fennálló intézményektől kapták, hanem mintegy láthatatlanul megjelölte volna őket az élet. A gyötrelmek e szabadkőművesei, e lelki tetováltak mégis csodálatosan felismerik egymást, mégpedig úgy, hogy „ablaktalan monászokként”, saját lelkükben fedezik fel a másikat. A nagyság jelszava ezért feltörhetetlen kód, vagy megjelenik a te szemed

Mintha létezne a szenvedés titkos monadológiája. Mintha létezne egy benső, titkos kapcsolat nagy szenvedők között, akik rangjukat és a beszédhez való jogot nem a fennálló intézményektől kapták, hanem mintegy láthatatlanul megjelölte volna őket az élet. A

Mintha létezne a szenvedés titkos monadológiája. Mintha létezne egy benső, titkos kapcsolat nagy szenvedők között, akik rangjukat és a beszédhez való jogot nem a fennálló intézményektől kapták, hanem mintegy láthatatlanul megjelölte volna őket az élet. A gyötrelmek e szabadkőművesei, e lelki tetováltak mégis csodálatosan felismerik egymást, mégpedig úgy, hogy „ablaktalan monászokként”, saját lelkükben fedezik fel a másikat. A nagyság jelszava ezért feltörhetetlen kód, vagy megjelenik a te szemed

"[Nietzsche] magát a keresztény világnézetet tette kritika tárgyává. A kor egész közönségességét, álszent és sivár életét úgy fogta fel, mint a keresztény szellemirány végső eredményét. Az egész kereszténység úgy tűnt fel előtte, mint a gyengék és gyávák egy nagy cselvetése, mellyel az erősek és bátrak fölé akartak kerülni..."Babits Mihály

Nyelv: Angol, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 96, Kiadó: Dover Publications Inc., Autor: Friedrich Nietzsche, ISBN-13: 9780486285153, Kiadás éve: 1995

Nyelv: Angol, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 56, Kiadó: Penguin Books, Autor: Friedrich Nietzsche, ISBN-13: 9780241251850, Kiadás éve: 2016

Nyelv: Angol, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 64, Kiadó: Penguin Books, Autor: Friedrich Nietzsche, ISBN-13: 9780141397900, Kiadás éve: 2015

Mintha létezne a szenvedés titkos monadológiája. Mintha létezne egy benső, titkos kapcsolat nagy szenvedők között, akik rangjukat és a beszédhez való jogot nem a fennálló intézményektől kapták, hanem mintegy láthatatlanul megjelölte volna őket az élet. A gyötrelmek e szabadkőművesei, e lelki tetováltak mégis csodálatosan felismerik egymást, mégpedig úgy, hogy „ablaktalan monászokként”, saját lelkükben fedezik fel a másikat. A nagyság jelszava ezért feltörhetetlen kód, vagy megjelenik a te szemed

Friedrich Nietzsche és Cosima Wagner - két összetéveszthetetlen személyiség a 19. század színpadán. Az ő találkozásuk Richard Wagnerről szólt. Wagner iránt érzett rajongásuk alapozta meg kapcsolatukat, melyet a történetírók mindeddig elhallgattak. A szerző történelmi regényhez hasonlító műve Nietzsche és Cosima Wagner ellentmondásokban bővelkedő kapcsolatát tárja az olvasó elé, és a megbomlott elméjű Nietzsche ragaszkodását és heroikus küzdelmét pszichéjével, hogy az asszonyt, akit szeret, e vil

"[Nietzsche] magát a keresztény világnézetet tette kritika tárgyává. A kor egész közönségességét, álszent és sivár életét úgy fogta fel, mint a keresztény szellemirány végső eredményét. Az egész kereszténység úgy tűnt fel előtte, mint a gyengék és gyávák egy nagy cselvetése, mellyel az erősek és bátrak fölé akartak kerülni..."Babits Mihály

Mintha létezne a szenvedés titkos monadológiája. Mintha létezne egy benső, titkos kapcsolat nagy szenvedők között, akik rangjukat és a beszédhez való jogot nem a fennálló intézményektől kapták, hanem mintegy láthatatlanul megjelölte volna őket az élet. A gyötrelmek e szabadkőművesei, e lelki tetováltak mégis csodálatosan felismerik egymást, mégpedig úgy, hogy „ablaktalan monászokként”, saját lelkükben fedezik fel a másikat. A nagyság jelszava ezért feltörhetetlen kód, vagy megjelenik a te szemed

"[Nietzsche] magát a keresztény világnézetet tette kritika tárgyává. A kor egész közönségességét, álszent és sivár életét úgy fogta fel, mint a keresztény szellemirány végső eredményét. Az egész kereszténység úgy tűnt fel előtte, mint a gyengék és gyávák egy nagy cselvetése, mellyel az erősek és bátrak fölé akartak kerülni..."Babits Mihály

Vajon e Viharként aposztrofált zseni, aki a 19. század fordulóján eladdig nem ismert hatással volt a kor legnagyobb íróira, költőire, gondolkodóira - hogyan élte meg életének utolsó heteit, napjait, óráit? Erre próbál a szerző választ adni regényében , mely Nietzsche írásain, feljegyzésein és levelein alapul, valamint az összeomlásáról és betegsége éveiről szóló dokumentumokon. A legtöbb szereplő történetileg létezett, gondolataik gyakorta szó szerinti idézetek. A cselekmény viszont túlnyomórész

Vajon e Viharként aposztrofált zseni, aki a 19. század fordulóján eladdig nem ismert hatással volt a kor legnagyobb íróira, költőire, gondolkodóira - hogyan élte meg életének utolsó heteit, napjait, óráit? Erre próbál a szerző választ adni regényében , mely Nietzsche írásain, feljegyzésein és levelein alapul, valamint az összeomlásáról és betegsége éveiről szóló dokumentumokon. A legtöbb szereplő történetileg létezett, gondolataik gyakorta szó szerinti idézetek. A cselekmény viszont túlnyomórész