Nemzeti Örökség

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdésekn

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdésekn

VI. évfolyam 7. szám

Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagyobb figyelmet. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol már évekkel korábban törvénybe iktatták és megtartották a madarak és fák napját. Így Herman Ottó tevékenységének köszönhető, hogy több mint 100 évvel később, azaz napjainkban már évente megemlékezünk és ünnepeljük a m

Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyel

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

A brassai fekete templom Mátyás-kori címerei A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas

A brassai fekete templom Mátyás-kori címerei A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas

Pósa bácsi - Mese a kis kanászról és más történetek Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen van ott, hol a sámán hit tovább tarthatta fenn magát, jelentékeny hatásköre van és csillagistent, napistent, holdistent ismernek. A bolygók és csillagok jelentős mitológiai rendszert képviselnek.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A török-tatár nép primitív kultúrájában az égi testek A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen va

A középkori magyar címertan jelképezése Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo