Napkút kiadó Magyar

Vihar Judit Örömutazás című háromkötetes munkája mérföldkőnek számít munkásságában. A mostani első kötetben saját haikui jelennek meg három nyelven: magyarul, angolul és japánul. A kötet a japán változat kiejtését is tartalmazza. Vihar Judit már nagyon régóta fordít haikukat japán eredetiből, de 2000 óta maga is előszeretettel műveli korunk egyik kedvenc műfaját. 2002-ben elhatározta, hogy lefordítja Macuo Basó Észak ösvényein című verses útinaplóját, ezért egy nemzetközi társasággal végigjárta

Posztmodern írónak tekinthetjük Esterházyt? Magyar Miklós kötete erre a máig vitatott kérdésre keres lehetséges válaszokat. Következésképpen nem lehet és nem is kíván a téma minden kétségen felüli lezárása lenni. Sokkal inkább - összhangban azzal, ahogyan Esterházy maga is elhatárolódik alkotóművészetet merev kategorizálásától - olyan értelmezési módozatokat kínál, amelyeken keresztül az írói munkásság annak árnyaltságában, rétegzettségében tárulhat elénk. Az egyes fejezetek az intertextualitás,

Kolozsvári András legújabb verseskötetének, a Szarvascsodának az alcíme líratörténeti felszólítás: ...avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának! Versen a nyelvi kifejezésnek szabályos, ritmusos, kötött formáját, illetve az e formában megjelenő költői

A norvég Szociális Minisztérium, bár alapítója volt, mégis csak mint megfigyelő kívánt részt venni az Áttelepítési Bizottság (ÁB) munkájában. A minisztérium igen szigorúan, ugyanakkor pontosan határozta meg az ÁB hatáskörét: Az ÁB felelős minden, Norvégi

Kolozsvári András legújabb verseskötetének, a Szarvascsodának az alcíme líratörténeti felszólítás: „…avagy adjátok vissza a magyar verset a lírának!” Versen a nyelvi kifejezésnek szabályos, ritmusos, kötött formáját, illetve az e formában megjelenő költői művet szokás érteni. Eszerint Kolozsvári András magát a költői formát (ezzel a kötettel is) hagyományos érzelmi-gondolati struktúrájához, a lírához szeretné visszaterelni. Hiszen a felszólítás bizonyos mértékben nyilván önmegszólításnak is teki

A norvég Szociális Minisztérium, bár alapítója volt, mégis csak mint megfigyelő kívánt részt venni az Áttelepítési Bizottság (ÁB) munkájában. A minisztérium igen szigorúan, ugyanakkor pontosan határozta meg az ÁB hatáskörét: Az ÁB felelős minden, Norvégiába érvényes vízumot kapott magyar menekültért. Feladata, hogy mindaddig, amíg valamelyik járásban biztonságosan el nem helyezték őket, a lehető legjobb módon a gondjukat viselje. Az áttelepítést a vízum megadása után a lehető leggyorsabban kell

Ez a könyv másfél évtizedes publikációs tevékenység és kutatómunka során született, hazai egyházi vonatkozású művekkel kapcsolatos huszonnégy tanulmányt és egy beszélgetést gyűjtött kötetbe. Javarészt plasztikai alkotásokról és szobrászokról esik szó, de két festő - Egry József és Kmetty János - egyházi vonatkozású alkotásait is tartalmazza. A művészek kiválasztása nem követett semmilyen hivatalos kánont, az összeállítás - mint minden válogatás - szubjektív döntés eredménye volt. A művészek és a

1956-os magyar menekültek Norvégiában A norvég Szociális Minisztérium, bár alapítója volt, mégis csak mint megfigyelő kívánt részt venni az Áttelepítési Bizottság (ÁB) munkájában. A minisztérium igen szigorúan, ugyanakkor pontosan határozta meg az ÁB h

1956-os magyar menekültek Norvégiában A norvég Szociális Minisztérium, bár alapítója volt, mégis csak mint megfigyelő kívánt részt venni az Áttelepítési Bizottság (ÁB) munkájában. A minisztérium igen szigorúan, ugyanakkor pontosan határozta meg az ÁB h

Az első világháború százéves évfordulójára emlékezve, hazánkban nagyon sok köztéri hősi emlékművet újítottak fel, és a számos kiállítás, rendezvény mellett több – nem egyszer hiánypótló – kiadvány jelent meg. Lehet-e még újat mondani ebben a témakörben a művészeti alkotásokkal kapcsolatban? E könyv szerzője szerint – lehet. Hiszen az első világháborús vonatkozású művészi alkotásokkal kapcsolatban számos – néha egészen különleges – kérdés is felmerülhet, amikre a könyv igyekszik választ adni. Jav

A Kulturális transzferek című tanulmánykötet arra tesz kísérletet, hogy a román és magyar irodalmi és történelmi diskurzusok komparatív értelmezésével kiaknázza a transzferkutatásban rejlő lehetőségeket. Térségünk kapcsolattörténeti kutatásában új fejezeteket kívánnak nyitni a kötetbe felvett szövegek, melyek az etnikailag és kulturálisan oly színes transzferzónák történetének és működésmódjának átnacionalizálását és átpolitizálását is fókuszukba emelik és elemzik. Az értelmezések alapvetően a r

Az Altay Mehmet Gökbilgin által gondosan őrzött, kezelt levelek, levelezőlapok, képeslapok, újságcikkek és hivatalos dokumentumok nagyon gazdag képet tártak fel előttünk az 1936-1981 közötti évekről, és turkológusként, történészként meghatódottan, sokszor együttérzően olvastuk el nagy elődeink sorait, akiknek mai viszonyainkhoz képest jóval több nehézséggel kellett szembesülniük munkájuk során. M. Tayyib Gökbilgin aktív évei során számos magyarországi és emigráns magyar tudóssal és köznapi ember