Nap Dunaszerdahely

A szellemi értelemben vett másik tekintet útját ez a könyv a kisebbség, a mítosz, az idegenség kulcsszavaiból kiindulva írja körül. A kisebbségi tér és az identitás összefüggéseivel, a szlovákiai magyar irodalom nyelvi territóriumaival, a kisebbségi irodalomtörténet-írás hagyományaival, a műfordítás problematikájával, a fordítói önreprezentáció, az álfordítás kérdéseivel, a műfordítás intertextuális utalásrendszerének fontosságával, fordítás és saját költészet összefonódásával, a női identitás é

"Világunk és vele együtt az emberiség is előbb vagy utóbb el fog pusztulni, ha akarjuk, ha nem. A kérdés nem is az, hogy mikor, hanem az, hogy vajon mi magunk fogjuk-e okozni a vesztünket "- írja a szerző. A kötet azt vizsgája, milyen terrorfenyegetettségek vészélyeztethetik az emberiséget.

Madách bicentenáriuma jó apropó. Természetesen nem az Ember tragédiájának soha meg nem született szintézis nagyképű megfogalmazására, hanem a tézisekkel és antitézisekkel, valamint a formával, a nyelvvel, nyelvekkel történő ismételt játszadozásra. Csüggedésre módfelett alkalmas történelmi és személyes időkben az ilyen játék - ha még oly borús, cinikus vagy ellentmondásos is - segít az eleve adott etikai, ideológiai, művészi és kultúrtörténeti kontextusba beleszülető/-ágyazódó tragédiát általános

Fellinger Károly Nekem8 című kötetében kamasz monológokkal szembesül az olvasó. A svéd típusú versek lírai alanyai, a kamaszok megejtő, olykor kíméletlen őszinteséggel, kópés humorral jellemzik az őket körülvevő világot, a felnőtteket, társaikat, de leginkább önmagukat. Nincsen sok olyan opusz, amely a "gyermekirodalomból" kaput nyit a "felnőtt" irodalomhoz. A Nekem8 egy ilyen kapu kulcsa.

A kultúra romjain át vezet az ember útja, mondhatnánk Baudelaire-t parafrazálva Baka L. Patrik első verseskötetét olvasva. A szövegek lírai énje afféle posztmodern dalnokként - aki saját bevallása szerint sírokon írja verseit - ered az eredet és a mindent maga alá gyűrő idő homályába. Baka L. Patrik (1991) író, irodalomtörténész. Eddig megjelent szépirodalmi munkái: Vérbókok (prózák, 2015), Az Égiek legendája (regény, 2007)

"A második világháború után a pozsonyi Duna utcát mi, a Duna utcai fiúk szálltuk meg. Itt másztunk tetőkre, itt jártunk iskolába, itt húztunk először korcsolyát, itt kergettük a labdát és a lányokat. Mi, Duna utcai fiúk megérdemeljük, hogy legalább egyikünk megírja kalandjaink krónikáját. Ne haragudjanak, hogy én neveztem ki magamat krónikássá." - Július Satinský - A magyarul is jól és szívesen beszélő egykori szlovák humoristának, Július Satinskýnak először jelenik meg kötete magyar fordításba

A 75. életévében járó Bodnár Gyula alkotói pályáját publicisztikai kötetek sora is jelzi. Ezek lapjain, különböző műfajokban, a kulturális-művészeti-oktatási szférán túl mindennapjaink egyéni hangú és színezetű megjelenítésével találkozunk. Ebben az új könyvében olvashatunk tanulmányt, esszét, recenziót, emlékezést időközben elhunyt szellemi társakról, egyszersmind barátokról, s természetesen tárcák sorát. Nem lenne Bodnár Gyula kötete ez a kötet, ha nem szerepelne benne számos változatos formáb

Az Abaúj-Torna, Zemplén és Sáros megye középkori templomatemplomait bemutató gazdagon illusztrált kötet végigvezeti az olvasót a Ipoly mentén, Gömörön, Abaúj-Tornán, majd a Bodrogközön és az Ung-vidéken. A fotókkal gazdagon illusztrált album segítségével a felvidéki román, és a gótikus kori templomokkal egyaránt megismerkedhetünk.

Az Evidens közegek a járványfikciók, a kortárs próza, a magyar költészet, az ismeretterjesztő irodalom és a sorozatesztétikák megközelítéséhez társít kapcsolatrendszereket. A könyv olyan szemlélettechnikát közvetít, amely a tudományt, a kultúrát és az ezekből levezethetetlen érzéktartományokat egyszerre feltételezi. Ugyanakkor arra tereli a figyelmet, hogy az értelmezési útvonalak számos idegen kontextusban mozognak, de óhatatlanul olyanokban is, melyek éppen a közelmúltban, az újabb - a termész

Az Óperenciák fejezetei a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalom meghatározó eredményeiről és tendenciáiról tudósítanak. A kötet fókusza a kortárs popkulturális utaláshálót működtető ifjúsági regények fantáziavilágaira is rávetül. Nemcsak az akadémiai közösség és a tanár-, valamint tanítóképzésben résztvevő hallgatók figyelmére tarthat számot, hanem a gyakorló pedagógusokéra és a szülőkére is. Az Óperenciák pedig ebben a tekintetben is jó kalauzként szolgál. Baka L. Patrik (Brünn, 1991) ír

Idézet a Szinkron mosolya fejezetből: - Horváth Tivadar színész: Gerhardt Pál rendezte a híres Foxi Maxi-sorozat magyar szinkronját. Egymás után érkeztünk a tévé szinkronstúdiójába az első forgatási napon. Gerhardt a tőle megszokott, rövid, tömör instrukcióival fogadta a színészeket. Bejött Szuhay Balázs. 'Szervusz, Balázskám! Te vagy a Kandúr Bandi! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!' Bejött Kiss Manyi. 'Manyika, drága! Te vagy a kis erős egér! Rajzfilm, vékony hang, torzítva!' Bejött Agárdi Gábo

A Vásáry Tamással folytatott beszélgetéseinkből rendhagyó önarckép rajzolódik elénk. Ez és a róla írottak - mások emlékei, gondolatai - egyedi tükörré állnak össze, és így lesz meggyőző a portré. Tudjuk, hogy a zenének szavakkal való megközelítése szinte reménytelen, legfeljebb így-úgy körülírhatjuk a megfejthetetlen csodát, a lélekpendítést. Mert a zene arra születik, hogy megszólaltassák és hallgassák azt, hatását leginkább "csak" lelkünk láthatatlan rezdülései jelzik, hiszen - Vásárytól kölcs

Csicsay Alajos új interjúkötete az 1999-es Embernevelők kései folytatásaként is felfogható. A Stafétabot interjúalanyai olyan szlovákiai magyar értelmiségiek, akik 1949/50-ben megnyílt magyar tannyelvű iskolákban kezdték tanulmányaikat, s bármilyen hivatást választottak is, valamiképpen a pedagógógusi pályán is tevékenykedtek, legalábbis életük bizonyos szakaszában. A beszélgetések három fő kérdés mentén bontakoztak ki: ki ki(k)től kapta azt az értékrendet, amely a pályaválasztását, majd az egés

A kötetben található írások között persze különböző műfajú dolgozatokkal találkozhat az olvasó. Vannak köztük tudományos kutatás eredményeként létrejött tanulmányok, de rövidebb, ismeretterjesztő célzattal megírt munkák is. Ám mindegyikre jellemző, hogy helytörténeti vonatkozásokat tartalmaz elsősorban.

A Doboztankönyv fejezetei a legfrissebb, a diákokhoz is közel álló irodalomra és alkotásokra fókuszálnak. Mindegyik fejezet az élménypedagógián alapul, az egyes kérdésköröket pedig csoportos drama- és projektpedagógiai, kreatív írásos és képzőművészeti gyakorlatok mentén tárgyalják.

H. Nagy Péter Tudástér c. könyve öt modulból áll. A könyvsorsok az újraolvasásról szól, a Mikromnechanismusok, az Évfordulók és a Trafik a popkultúra különböző területein kalandozik, a címadó blokk pedig a tudománynépszerűsítéshez kapcsolódik. A hatvan írás komplex rendszert alkot, de önállóan is olvasható darabok hálózata. Szemléletkövetés, vidám médiumkutatás.

Hizsnyai Zoltán életművének eddig kötetekben nem publikált, esszéit, irodalmi kritikáit, glosszáit tartalmazza ez a vaskos kiadvány, amelynek köszönhetően az átlagolvasó, nem utolsósorban szakma egy színes tablót kap a József Attila-díjas költő, publicista munkáiból.

Jaffás és Kofolás nicknevek, műsorvezetői identitások. Polgári nevünkön mutatkoztunk be a hallgatóinknak, de általában így szólítottuk egymást a stúdióban. Miért volt rá szükségünk? És egyáltalán, miért akar egy médiaszakember és egy transzlatológus nyelvi ismeretterjesztő műsort készíteni? Nem akartak. Interjúhelyzetben jött az ötlet. Fordításról, közösségi kétnyelvűségről beszélgettünk a pozsonyi Pátria Rádió stúdiójában, ahol azt találtam mondani, hogy: minden kisebbségi ember egyben tolmács-

A történelmi Magyarország és a mai Szlovákia észak-nyugati régiója, tehát a valamikori Trencsén, Liptó és Árva vármegye rendkívül gazdag szakrális kulturális emlékekben. Ez a könyv ezt a gazdag építészeti emlékanyagot tudományos igényű, esztétikailag értékes képenyaggal és a hozzá fűzött műelemző szöveg segítségével mutatja be.