Múlt Alapítvány

Bikácsy Gergely új könyve, az Eichmann-csokoládé, különös féldokumentumés félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton. Főleg kedves magyar barátjáról, Endre Latziról, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wa

A magyar irodalom - szemben az orosszal, lengyellel, csehhel - nem bővelkedik jelentős emigrációs irodalomban. Az írók, sokszor politikai üldöztetést is vállalva maradtak vagy visszatértek Magyarországra, hogy ne szakadjanak ki nyelvi közegükből. Goldstei

A két kitűnő írónő (unokatestvérek) négykezest játszik a magyar nyelv zongoráján. Felidézik közös gyermekkoruk színhelyét, amelynek univerzális teljességét könyörtelenül elpusztította a történelem.

Második kiadás. A Múlt és Jövő egyik első, 1986-ban megjelent könyve. A kötetet Kőbányai János Daniel Katzcal készített életmű interjúja egésziti ki. Daniel Katz 1938-ban született Helsinkiben. Nyelveket tanult a Helsinki Egyetemen, majd többek között tolmács és fordító volt. Élettapasztalatát - több évig élt Izraelben, Finnországban dolgozott alagútfúróként, tanárként, újságíróként, rádióri­por­terként - felhasználja írásaiban, amelyekben hemzsegnek a hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetek,

„A hozzám közel állókkal, a Mecsek alji városhoz kötődőkkel, a magyar irodalomban tekintélyes szerepet betöltőkkel foglalkozom írásaimban. Olyan izgalmas, érdekes kérdésekkel, mint a nagy ígéretnek induló, majd az irodalmi élet peremére szoruló, ám többre érdemes Rajnai László pályakezdésével; majd Kodolányi, Várkonyi és Rajnai mindmáig a köztudatban eltorzítottan élő kapcsolattörténetének egy fejezetével, bemutatva a valóságosnak tekinthetőt; Várkonyi Nándor szerepével, főszerkesztői lépéseivel

Jelenben a múlt „A hozzám közel állókkal, a Mecsek alji városhoz kötődőkkel, a magyar irodalomban tekintélyes szerepet betöltőkkel foglalkozom írásaimban. Olyan izgalmas, érdekes kérdésekkel, mint a nagy ígéretnek induló, majd az irodalmi élet peremére

Jelenben a múlt „A hozzám közel állókkal, a Mecsek alji városhoz kötődőkkel, a magyar irodalomban tekintélyes szerepet betöltőkkel foglalkozom írásaimban. Olyan izgalmas, érdekes kérdésekkel, mint a nagy ígéretnek induló, majd az irodalmi élet peremére

A jubileumi kötetben a tíz esztendeje elhunyt József Attila-díjas íróra, szerkesztőre és kritikusra visszaemlékező írások, neki ajánlott versek, továbbá életének kronológiáját követő fotók elevenednek fel. Az írások szerzői között szerepel - többek között - Alföldy Jenő, Babus Antal, Bertók László, Monostori Imre, Kabdebó Lóránt, Kalász Márton, Pomogáts Béla, Marafkó László. A tizennyolc vers szerzője között ott található Csorba Győző, Fodor András, Nagy Gáspár, Pákolitz István, Szepesi Attila,

Cserépdarabokként villannak föl a világháború és a vészkorszak napjai Mohácson és Pécsen Bikácsy Gergely új könyvében, amely különös játéka valóságnak és fikciónak. A Mecseken innen és túl a magyar történelem vad haláltánca zajlik, menekülő zsidókkal, meg

A szerző zsidó történeteit összegyűjtő, de még alakítás-formálás állapotában lévő novella gyűjteményébe durván közbe szólt gyors és tragikus halála. Ezért kötetünkbe felvettük az alakuló kötet körüli egyre sötétebb színekkel megtelő levelezést, a legutols

Tüskés Tibor emlékkönyv - Harangszavú múlt A jubileumi kötetben a tíz esztendeje elhunyt József Attila-díjas íróra, szerkesztőre és kritikusra visszaemlékező írások, neki ajánlott versek, továbbá életének kronológiáját követő fotók elevenednek fel. Az

Tüskés Tibor emlékkönyv - Harangszavú múlt A jubileumi kötetben a tíz esztendeje elhunyt József Attila-díjas íróra, szerkesztőre és kritikusra visszaemlékező írások, neki ajánlott versek, továbbá életének kronológiáját követő fotók elevenednek fel. Az

Leo Perutz (1882-1957) csehországi német zsidó családból származott, a Monarchia egyik legjelentősebb textiles cégcsoportja volt az övék. Pápán a huszadik század elején alapított textilgyáruk a város több ezer lakosának biztosított megélhetést. Nevüket és

A magyar irodalomnak nincs kiemelkedő emigrációs termése-vonulata, mint a lengyelnek, vagy az orosznak. Az írás meghatározó eleme az élő nyelvi közeg, - nem egy írónk vállalta a börtönt az emigráció helyett, hogy ki ne essen az alkotás svungjából. A 19 év

Gyárfás Endre új könyve a kiadónknál megjelent Mátyásföld, alkonyuló éden folytatása. Mint minden érvényes holokauszt-élet, megérzékíti a gazdag magyar humuszt, amibôl a huszadik századi apokalipszis kiszántotta a magyar zsidóságot. S nemkülönben a megbol

Anna Frank - az egész 20. században nem lehet több pár tucat híresebb név az övénél. Magam is minden reggel elbiciklizem egy Anna Frank utca mellett. Igaz, Anna nem a mártír hírnevére vágyott és mondhatjuk is, hogy akként lett ismertté, amivé lenni akart:

De mennyinek? Annyinak, amennyi elegendő ahhoz, hogy lemondjunk az Énről. Ez a nyolc éven át hétrőlhétről, naprólnapra vezetett verses sivatagi napló végső összegzésben egy Én lerombolásának naplója. Ahány vers, annyi lerombolt Én, annyi szabadulás, annyi

A Terelőút (1972) a magyar holokauszt regények egyik legértékesebb darabja, amely már nem a deportálás történetével, hanem a traumával együttélés megoldhatatlan konfliktusait állította előtérbe. Kánonba kerülést megcélzó újrakiadását az indokolja, hogy mi

Húsz éve, 2001-ben indította útjára Randolph L. Braham professzor a Tanulmányok a holokausztról sorozatot, a J. and O. Winter Fund támogatásával. Ennek tizenegyedik, záró kötetét tarthatja kezében az olvasó.

A pillanat, a jelenlét teátrális pillanata mindennél elragadóbb, sőt, igazat szólva, egyenesen ellenállhatatlan. Ezért aztán előbb-utóbb képesek vagyunk - leszünk - jelentéktelenségünket a maga sajátos értelmében, komolyságában, tehát mindent - elsősorban