Műhely Egyesület

Az emigrációban élő, Magyarországon is jól ismert író-költő új kötete az utóbbi évtizedek prózai írásainak gyűjteménye. A páratlanul izgalmas kötet a diaszpóra irodalmi életéről ad hiteles képet. 1956 hű katonája mindmáig a magyar függetlenségi eszme elkö

Az írónő Tiszaföldvári naplójának előzménytörténete ez a könyv. „A 2. világháború kitörése sok gyermeket tett korán felnőtté. De ezek a „felnőtt gyerekek” is játszottak, legfeljebb háborús játékokat. Döbbenetes, sőt groteszk, ahogy egymással vetélkedtek, ki legyen a hősi halott. Csak felnőttként jöttem rá a dolog abszurditására. Persze, legyünk őszinték! A katonák is lelkesen énekelve indultak a halálba! Egy azonban biztos, a háború, a nélkülözés, az apátlanság, a folyton szaporodó gondok, hamar

A képek beszélnek, mondják. A képeknek beszélniük kell, teszem én hozzá. De ha egy egész országot kell elmondaniuk ezeknek a képeknek? És aki a könyvet kezébe veszi: olvas vagy néz? És a fotók? Fényképfölvételek vagy betűk? Egy ország betűi. Egy ezeré

Négyes ciklusba szedett költői világkép: magyarságtudat és az örök ontologikus kérdések: a kiváló költő új kötete igazi spirituális élmény.

A Székely Trianon szerzőjének új kötete megható önéletrajzi diptichon. A két kisregény (A Mindenható markában, Kegyetlen pálya) akár külön is értelmezhető, ám Ambrus András erdélyi gyerekkor-történetének szerves része a színészi pálya buktatóinak és nehézségeinek ábrázolása is.

Olyan írókról és „könyvekrűl” szól Lukáts János esszé-válogatása, amelyek nélkül nincs múlt, nincs emlékezet, amelyek nélkül nem lehet magyar jelen és jövő sem. A kötet megidézett írói között szerepel többek között Kaffka Margit, Tormay Cécile, Németh László, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár és a legutóbbi időkből Szilágyi István.

Egy próza meg versek sora. Összesen hat tucat. Meg számtalan közös fénykép – ez a "mérlege" Gyurkovics legújabb kötetének, mely Hernádiról szól. Hernádinak. És természetesen nem csak neki.

Mi a közös ezekben az írásokban? A szeretet. Már 1970-től az „Utunk-ban a „Vándor líra irodalmi esszésorozatban izgalmasan bontja, fejti fel egymásba kapcsolódását a magyar lírának és bizonyítja be, hogy a népköltészettől a kortárs líráig minden össze

Ilosvai Selymes Péter, a regény főhőse döbbenettel értesül a 2004. december 5-i szégyenletes (mert a politikai elit egy része ebben érdekelt) népszavazásról, és azonnal dönt: feladja állását és vidékre költözik. Értelmiségi dac, önkényes számkivetetts

Hazaszeretet, nemzetszeretet, magyarságismeret, természetszeretet, vallás, hit, életfilozófia, erkölcsi értékek, békesség, viszály, ifjúság, szerelem, család és divat címszavak köré gyűlnek az író regényeiből megismerhető részletek, idézetek. S mi, olvasók, szinte észre sem vesszük, egy irodalmunkban korszakalkotó egyéniség semmihez sem hasonlítható vonzáskörébe szédülünk. A szépség és a tragikum sorskérdéseinek vonzáskörébe.

Az emberek gonosz dolgokat követnek el, és Isten odaföntről büntetéssel sújtja a világot. Te azonban, aranyom, légy olyan az emberek között, mint amilyen az őz volt ebben a mesében, és akkor nem kell félned semmitől.

Harmadik mese, amelyben szó lesz a legfrissebb és legtökéletlenebb nádi manóról, egy nagy háborúról, a rókáról és mindenféle varázslatokról, amiket Szille tesz a madarak békességéért, ahogy azt megígérte. Előkerül ebben a mesében a kígyó is, akit már

A kis szürke nyúl azóta is folyton csak keres. Ha látod valahol, erdőszélen, tisztáson, figyeld meg: szökdös, bukdácsol, ide benéz, oda benéz, és ha valaki megkérdi, hogy miféle furcsa dolgot művel, akkor leül és nagy fontoskodva felsorolja mindazt, a

„Valahányszor kimégy az erdőre, s halkan, lábujjhegyen haladsz a szálason át, láthatod a mókusokat, ahogy mogyorót, makkot rágcsálnak, vagy fejjel lefelé veszekednek egymással a fatörzseken. Ezek mókuspapa és mókusmama többi gyermekei, akik szorgalmas

A világirodalom egyik legszebb meséjét tartja kezében az olvasó, melyben az emberek szívébe az igazi kincseket, a Jóságot, a Szeretetet és a Békességet teszik bele az angyalok. Az öreg Csönd, a szellő és az angyal meséje a Látóembereknek szól, akik me

A távolságot ha eléred, akkor a hátrahagyott világ válik titokzatossá számodra, az elérhetetlen hegyekben véljük a boldogságot, de odaérve szétfoszlik a titokzatosság, s a farkasok ott is lesik az őzgidák könnyed nyomait… A titok magunkban él, bármerr