Medio Hamvas

Ebben a kötetben olyan klasszikus írók és filozófusok írásai és szövegrészletei kerültek kiválogatásra, amelyek a valódi emberi létezés titkait és módszereit állítják elénk filozófiai, szellemtörténeti, irodalmi és költői formában.... A válogatás fő szemp

ARKHAI görögül annyit jelent, mint kezdetek. Az alexandriai görögségben szélesebb értelmet nyert, és a szóval általában a héber szefirát fordították. Később az őskori orfikus misztériumnyelv hatása alatt a jelentés állandósult. Ez az értelem került át a középkori latinba, később a humanisták és a filozófusok nyelvébe mint a görög szó megfelelője: a latin pricipium. Jelentése az, hogy kezdet, alap, bázis, ősnyelv, őskép, ősforma, minden, ami forrásszerű: a hierarchiák, vagyis a szefirák közös meg

Hamvas Béla Scientia sacra c., 1943-44 között írt összefoglaló nagy műve az őskori emberiség szellemi hagyományáról, az archaikus egyiptomi, görög, kínai és indiai világon át a különböző vallások és kultúrák centrumában jelenvaló „szent tudásról” és ennek formákon túlmutató „egyöntetűségéről”, az „aranykor” valóságáról. Hamvas szemléletében a hagyomány végső soron arról szól, mi az „eredeti lét, mi a megzavarodás, hogyan lehet azt eltüntetni és az eredeti létet helyreállítani.” A Scientia Sacra

Aki ezt a könyvet kezébe veszi, önkéntelenül azt kérdezi, vajon ezalatt az ötezer év alatt észrevehető-e az a fejlődés vagy haladás, amelyről annyit beszélnek? Vagy igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy haladás nincs, az emberiség mindig egy helyben állt és örökké egy helyben fog maradni. Az olvasó a könyv első átlapozása közben azt a határozott benyomást fogja nyerni, hogy semmiféle haladásról nem lehet beszélni. Négyezer-ötszáz évvel ezelőtt írta Egyiptomban valaki névtelen „Az életunt p

A babérliget című könyv esszéi a természet, a jó ételek és italok, a nő, a könyvek, a képzelet himnuszai, vagy ironikus történetek, némi malíciával megírt, életvezetési tanácsok. Meséi a jövő világáról, túlvilágról, magányos királyról, egy bölcs öregember vándorlásairól, fákról, virágokról, íróasztalról, úti táskáról, ételek ízéről, sétákról szólnak.

Hamvas Béla életműsorozat 28. kötetében az író 1928 és 1929 között írt regényét olvashatjuk.

MINDEN ÚGY VAN, AHOGY NINCS Hamvas Béla szatirikus írásai „Azt mondják, a komorság az ördög arca.” Difficile est saturam non scribere – nehéz szatírát nem írni, mondja Juvenalis szatíráinak mindjárt az első könyvében, és a jelen kötetben olvasható írások tanúsága szerint ezt Hamvas Béla sem gondolta másként. Azonban az „elfelejtett nagy angyal”, a Nevetés Angyalának hangja elváltozott, és a középkor végével, miként Hamvas mondja, az „elfogulatlan és tiszta derű kora” lezárult: „Minden nevetés

Hamvas Béla írásainak a ’80-as évek elejétől szélesebb körben is meginduló kiadásai között a mai napig hiába keressük a jelen kötetben most közreadott bibliográfiai munkát. Annak oka azonban, hogy e mű a maga egészében nem csupán az írásai iránt érdeklődők részéről, de egy-két kivételtől eltekintve a kutatás számára is nagyrészt figyelmen kívül, sőt nyugodtan mondhatjuk, közömbös maradt – az természetesen korántsem írásának műfaji jellegében keresendő. „Hogy egy bibliográfia bizonyos körülménye

EGY TELJES KORSZAK, az első két évtized írásai hiányoztak eddig Hamvas Béla életművéből: míg az 1930 után született művek némelyike több kiadást is megért, az 1930 előttiek összegyűjtésére és új kiadására alig volt remény. A Hamvas Béla kiskönyvtár e két kötete első ízben tartalmaz átfogó válogatást Hamvas Béla fiatalkori műveiből. Az első írás születésekor, 1912-ben Hamvas a Pozsonyi Evangélikus Líceum tanulója, az utolsó idején, 1931 végén a Nyugat, a Társadalomtudomány és a Protestáns Szemle

EGY TELJES KORSZAK, az első két évtized írásai hiányoztak eddig Hamvas Béla életművéből: míg az 1930 után született művek némelyike több kiadást is megért, az 1930 előttiek összegyűjtésére és új kiadására alig volt remény. A Hamvas Béla kiskönyvtár e két kötete első ízben tartalmaz átfogó válogatást Hamvas Béla fiatalkori műveiből. Az első írás születésekor, 1912-ben Hamvas a Pozsonyi Evangélikus Líceum tanulója, az utolsó idején, 1931 végén a Nyugat, a Társadalomtudomány és a Protestáns Szemle

Ebben a kötetben olyan klasszikus írók és filozófusok írásai és szövegrészletei kerültek kiválogatásra, amelyek a valódi emberi létezés titkait és +módszereit" állítják elénk filozófiai, szellemtörténeti, irodalmi és költői formában... A válogatás fő szempontja emellett azonban az is volt, hogy hogyan lehet filmmé, képpé varázsolni és a modern XXI. századi ember számára közelebb hozni a szellemóriások bölcsességeit? A könyvben ezért nemcsak Platóntól Saint Exupéry-ig, Montaigne-től Franz Kafká

A kötet Hamvas Béla 1940-44 között született esszéit, előadásait, hozzászólásait gyűjti egybe.

Az életműsorozat 33. kötete Hamvas Béla 1945-50 között írt esszéit tartalmazza. Az írások több mint fele most jelenik meg először nyomtatásban.

A magyar Hyperion 1936-ban keletkezett első, mindeddig kiadatlan változata Hamvas Béla első alkotói korszakának egyik legjelentősebb szépirodalmi írása. A levélregény formájában megfogalmazott költői ihletésű és szépségű műve mintegy foglalata annak a világos, szenvedélyes és magával ragadó „aranykori” látásmódnak, amely Hamvas egész életművének összetéveszthetetlen alaphangját és sajátos izzását adja. A magyar Hyperion 55 fiktív levélből áll, címzés nélkül, mégis minden mondata közvetlen és sür

„ITT MINDENNEK KELL LENNI” Bevezető A valóságban felébredni - Hamvas Béla. Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve című kötethez „A személyiség titkát, egyedüliségét – mondja Bergyajev –, senki sem értheti teljesen. Az emberi személyiség sokkal titokzatosabb, mint maga a világ.” – S valóban, alig van megfoghatatlanabb, mint ez a pillanatban önmagára találó személyes konstelláció, ami egy emberi élet a maga legbensőbb rajzolatával, s amelyben gyakran a külső és nyilvános él

Az egyetlen mód a varázslatból eltávozni, hogy az ember varázslóvá lesz. (1947. VII.) Az emberismeret mértéke: [felismerni, hogy] kicsoda milyen hatalmak szolgálatában áll. (1949. I. 2.) Boldog – de ez másodrendű. Számomra ez a föld úgysem lehet a boldogság helye. Önmagamat szeretném megérlelni. Ripeness is all. (Tiszapalkonya, 1955. IV. 23.) A legjobb – logoszban legerősebb megfogalmazások felé. A kétségtelen alapállás megállapításának kezdete. Semmi irodalom. (Bp., 1955. IV. 30.) Nem í