Magyar királynék és nagyasszonyok

Sorozatunk híres asszonyokat bemutató ágán elérkeztünk a 18. századhoz. Csupa rejtély ez a korszak is. Ki ügyködött II. Rákóczi Ferenc kuruc táborában, műveivel lelkesítve a katonákat: Cinka Panna, a hegedűs, vagy Losárdy Zsuzsanna, a költő? Hogyan lett i

Két királynőről szól ez a könyv. Mindketten ugyanazon férfi feledégei voltak. Az első Mária, Nagy Lajos király lánya, az egyetlen volt a magyar nép történelme során, aki nőként trónra került és önállóan uralkodhatott - volna, ha a sorsát nem mások befolyá

A 20. század első felének műfajteremtő klasszikusairól szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a hímeskő technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Itt a sort egy igazi nagyasszonnyal kezdjük: magával Szilágyi Erzsébettel, aki sok gyötrelmes kalandon ment át, miközben férje mellett élte a török időket, bátyja, Szilágyi Mihály kisebb zsarolásainak engedve, hogy aztán első fiát kivégezzék, a másikat külföldi börtönbe hurcolják. Később fia, Mátyás uralkodása alatt vállalt sok feladatot és ő nevelte fel „törvénytelen” unokáját, Corvin Jánost is. Mátyás két feleségéről írunk majd, a cseh Katalinról, aki korán meghalt, és az itáliai Izabelláról,

Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmét, amely a reformpolitikus Nyáry Pálhoz fűzte, és tanúi lehetünk az ünnepelt Laborfalvi Róza megismerkedésének, majd házasságának Jókai Mórral, a színésznők „konkurenciaharcának” is.

A Hunyadiak asszonyai - A Magyar királynék és nagyasszonyok 9. kötete Itt a sort egy igazi nagyasszonnyal kezdjük: magával Szilágyi Erzsébettel, aki sok gyötrelmes kalandon ment át, miközben férje mellett élte a török időket, bátyja, Szilágyi Mihály ki

Thália szekerén - Magyar királynék és nagyasszonyok 14. Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmé

Ecset, agyag, fonal - Magyar királynék és nagyasszonyok 26. A 20. század első felének műfajteremtő klasszikusairól szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból szárma

Ecset, agyag, fonal - Magyar királynék és nagyasszonyok 26. A 20. század első felének műfajteremtő klasszikusairól szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból szárma

A Hunyadiak asszonyai - A Magyar királynék és nagyasszonyok 9. kötete Itt a sort egy igazi nagyasszonnyal kezdjük: magával Szilágyi Erzsébettel, aki sok gyötrelmes kalandon ment át, miközben férje mellett élte a török időket, bátyja, Szilágyi Mihály ki

Thália szekerén - Magyar királynék és nagyasszonyok 14. Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmé

Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még cs

A 19. század vége és a 20. század első fele színházi és filmvilágának nagy alakjai. Blaha Lujzáról, „a nemzet csalogányáról” még életében teret neveztek el, Jászai Mari viszont – akit a kor számos jelentős személyéhez fűzött érzelmi kapcsolat – síremlékét maga állíttatta fel a régi Nemzeti Színház köveiből. – Az új század új nőideáljai: a „nadrágszerepeket” is alakító, az ultiban máig emlegetett Fedák Sári, a színház „utolsó nagyasszonya”, a férje szerelmének szó szerint áldozatává vált Bajor Gi

A 20. század első felének műfajteremtő „klasszikusairól” szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a „hímeskő” technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Sorozatunk jelen kötetében a magyar olvasó számára talán kevésbé ismert királylányokról olvashatnak. Pedig kötetünk két főhősnője Kinga, IV. Béla legidősebb lánya, illetve Hedvig, Nagy Lajos legkisebb gyermeke Lengyelországban nagyon is híresek lettek: a lengyelek nemcsak nagyasszonyaiknak, hanem nemzeti szentjeiknek is tartják őket már évszázadok óta. Annak ellenére is, hogy formálisan csak a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté őket a legutóbbi években. Aztán következnek a magyar királyo

Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmét, amely a reformpolitikus Nyáry Pálhoz fűzte, és tanúi lehetünk az ünnepelt Laborfalvi Róza megismerkedésének, majd házasságának Jókai Mórral, a színésznők „konkurenciaharcának” is.

Czinka Panna - a köztudattal ellentétben - nem volt Rákóczi hegedűse, de a 18. század közepén zenekarával sokat tett a „magyar” verbunkos zene megteremtéséért és elterjesztéséért. Írunk a vele gyakran összetévesztett Lósárdy Zsuzsannáról, aki állítólag valóban a fejedelem költőnője volt, de az is lehet, hogy az alakját csak később találta ki egy lelkes történész. Korponainé, „a lőcsei fehér asszony” maga nem írt, de híres irodalmi alak lett, rejtélyes sorsa máig sokakat foglalkoztat. - Szólunk m

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis e

Teleki Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a „közjóval” törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. – Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak – emigrációban fiatalon elhunyt – megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig