magyar János

Missziói célokra is kiválóan alkalmas, közkedvelt, kedvező árú füzetek a négy evangélium revideált új fordítású (RÚF 2014) szövegével, megújult külsővel, új kiadásban. (Kapcsolódó termékek: Máté evangéliuma, Márk evangéliuma, Lukács evangéliuma)

II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János - Magyar királyok és uralkodók 14. Rövid leírás: Mátyás király halála után a nagy király testi hibás és nem túl tehetséges fia, Corvin János herceg mindent megtett, ami tőle tellett, hogy apja trónjára...

Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, nagyon rövid idő, alig egy hét alatt, hat nap és hat

Vannak a világforradalmiak, vezetőjük Biszku Béla. Virslit és száraz kenyeret esznek, titkos találkozót szerveznek a szomszédos országok világforradalmiaival, valamint disznók százezreit hajtják át az osztrák határon. "Maguk a disznaikkal ki akarják robbantani a harmadik világháborút?", ordítja Leonyid Brezsnyev Moszkvából Kádár János fülébe telefonon. Kádárnak a másik oldallal, a géppisztollyal vadászó Czinege Lajos vezette "kovácselvtársi" vágyak megszállottjaival is sok baja van. Ők titkos or

A szerző első kispróza-füzére, Az Örvényes partján 1988-ban jelent meg, második novelláskötete, a Vérszerződés csaknem másfél évtizedre rá, 2001-ben. A Száműzött történetek e két könyv írásainak zömét egyesíti átdolgozott formában, és Az Örvényes partján

A Mundus Kiadó a Magyar Írószövetséggel összefogva konferenciát rendezett Kodolányi János születésének (1999. március 13.) századik évfordulóján. A találkozóra szinte spontán lelkesedéssel gyűlt össze közel húsz előadó és egy előadóteremnyi érdeklődő, hogy közösen meditáljanak egy hosszú időn át hallgatásra ítélt, utóbb ugyancsak kevés figyelemmel körülvett nagyjelentőségű író életművéről. A konferencia foglalkozott a történeti és honfoglalás kori regényekkel, a Gilgames korát megidéző ókori tem

XVII. századi krónikásaink nem győznek eleget keseregni a magyar történetírás visszamaradottságán és visszhangtalanságán. Ha megértjük is tiszteletre méltó türelmetlenségüket, amellyel egy csapásra olyan magaslatokon kívánták látni a hazai históriát, ahol a nyugati országokét külföldi tanulmányútjaikon tapasztalták, nem feledhetjük, hogy keserű soraikat éppen a magyar történetírás előrefeszülésének egyik legnagyobb korszakában vetették papírra. Így aztán helyzetképük nem annyira saját koruk, min