Magyar film

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának kiállítása Pesti Vigadó, 2017. február 4. – április 2.

A vajdasági költő, színész, újságíró korabeli feljegyzései nyomán bepillanthatunk az ezredforduló környéki mindennapokba Újvidéken, a szerző választott városában, valamint Szabadkán és Zentán, és tágabban a délszláv háború utáni Szerbiában. A NATO-bombázá

"A vajdasági költő, színész, újságíró korabeli feljegyzései nyomán bepillanthatunk az ezredforduló környéki mindennapokba Újvidéken, a szerző választott városában, valamint Szabadkán és Zentán, és tágabban a délszláv háború utáni Szerbiában. A NATO-bombázások idején vagyunk, a lakosságnak nincsenek megtakarításai, súlyos megélhetési gondokkal küzd, a fiatal férfiak menekülnek a mozgósítás elől, magyarok, szerbek, horvátok egyaránt. Címszavakkal jelölve értekezik multikulturalitásról, Kis-Jugoszl

"Verset, esszét, tanulmányt írtam, szépprózát és történelmi tényirodalmat fordítottam, de az, hogy a lengyel filmmel kapcsolatos érzéseimet valaha is papírra vessem, meg se fordult a fejemben. Pedig Andrzej Wajdának A légió című filmjét is majdnem annyiszor láttam, mint a Hamu és gyémántot. Mindkét film egyes jeleneteit lefényképezett verseknek éreztem. És a táncforgatagban a lengyel történelmet megelevenítő Menyegző is lenyűgözött. Andrzej Wajdát ma is költőnek, költői eszményemnek tartom. Film

Deák-Sárosi Lászlónak A szimbolikus-retorikus film címen 2016-ban megjelent PhD-értekezése a képi retorika mozgóképi kiterjesztésével számos új szemponttal gazdagította a filmelméletet. Legalább ennyire újak és szakszerűek a szemiotikai, filmszemiotikai, irodalomelméleti, ismeretelméleti és kritikai írásai. Ezek összefüggő egységet alkotnak, és a képi retorikai megközelítést megalapozva, kiegészítve hasznos szempontrendszert adnak a filmek elemzéséhez azok műfajától és stílusától függetlenül. A

Izgalmas, helyenként napfényes, máskor vadregényes, néha zord szellemi tájkép bontakozik ki a Pintér Judit tanulmányaiból, interjúiból válogató kötetben. A filmes újságíróként, szerkesztőként, fordítóként és a magyar-olasz filmes kapcsolatok szervezőjeként is ismert szerző több évtized alatt született írásaiban a székely havasoktól alig egy ugrásra találjuk Rómát és az „itáliai Hollywood”, azaz a Cinecitta világát; a magyar falvakból rálátni az olasz társadalmi változásokra, és a kötet lapjain

Izgalmas, helyenként napfényes, máskor vadregényes, néha zord szellemi tájkép bontakozik ki a Pintér Judit tanulmányaiból, interjúiból válogató kötetben. A filmes újságíróként, szerkesztőként, fordítóként és a magyar-olasz filmes kapcsolatok szervezőjeként is ismert szerző több évtized alatt született írásaiban a székely havasoktól alig egy ugrásra találjuk Rómát és az "itáliai Hollywood", azaz a Cinecitta világát; a magyar falvakból rálátni az olasz társadalmi változásokra, és a kötet lapjain a

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fe

Az 1930–1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül k

Az 1930–1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül komor ember- és világképű film noir műfajának megjelenése a hagyományosan ábrándvilágokat megmutató hollywoodi filmben. „A film noir fő újdonsága – írja a honi műfajelmélet nemzetközi rangú alakja, Király Jenő – egy rossz közérzet megfogalmazása:

Az 1930-1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül k

Magyar film noir és melodráma 1-2. Az 1930–1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás le

Magyar film noir és melodráma 1-2. Az 1930–1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás le

Az 1930-1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül komor ember- és világképű film noir műfajának megjelenése a hagyományosan ábrándvilágokat megmutató hollywoodi filmben. "A film noir fő újdonsága - írja a honi műfajelmélet nemzetközi rangú alakja, Király Jenő - egy rossz közérzet megfogalmazása: