Lőrinc

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kisprózája ma is eleven. Szomory a világ beteg részét szereti festeni. Vonzódik a különlegeshez, a szer

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kisprózája ma is eleven. Szomory a világ beteg részét szereti festeni. Vonzódik a különlegeshez, a szer

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kispr&oacut

„Szabó Lőrinc verseinek válogatása során az ember belekényszerül abba a módszerváltásba, melyet ő saját életművén is megvalósított: a lineárisból a visszatérőbe, a privatizálóan magyartól a világirodalmi társaságúan magyarig, az egyszerű és egyszeri össze

Szabó Lőrinc (1900-1957), a 20. századi magyar költészet klasszikusa - az egész világirodalomban is szinte páratlan módon - teljes lírai életművét szövegmagyarázatokkal látta el. A A Vers és valóság kommentárjainak kíséretében a jelen válogatás még érdekesebben és gazdagabban tárja fel a költői élet uralkodó témáit, érzületeit és formavilágát: az alkotó maga diktálta (titokzatos körülmények közt keletkezett, és ugyancsak rejtélyesen napfényre került) "egyszemélyes irodalomtörténetével", azaz ken

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztü

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Magyar Tankönyv sorozat

Magyar Tankönyv sorozat

"Az életbölcsesség fogalmát itt a szóban magában rejlő értelemben használom. Értem pedig rajta az élet lehető kellemessé és boldoggá formálásának a művészetét, a boldog életre való útmutatást"- írja Arthur Schopenhauer, német filozófus kötete bevezetőjében. A helyes életvitel, a világban való boldogulás, a szép és a jó mibenlétének kérdéskörei szinte minden hasonló gondolatgyűjteménynek tárgyát képezik. E műben az olvasó mindezt megtalálja, és valamivel többet is. Jelen kötet talán a többi közül

Vészesen apad a Tó. Vajon miért? Rév Fülöp, a lovaglegény a Litéri sárkány hátára pattan, hogy kiderítse. A nyomok Nagylapály birodalmába vezetnek, ahol találkozunk Nyár Lőrinccel, Zivatarzug lovagjaival, Hötödik Hőbörödött királlyal, és a világ legpimasz

Shakespeare szonettjei a világirodalom legismertebb szerzőjének kevésbé ismert művei. A magas- és popkultúrában ezerféle stílusban feldolgozott drámaíró ugyanis lírai költő is volt, 154 szonettet hagyott az utókorra. Szerelmes szonettjei épp olyan titokzatosak, mint Shakespeare egész személye: nem tudjuk, ki állította össze a kötetet, ki(k) a versek címzettjei – annyi biztos, hogy vegyesen férfiak és nők – és hogy az amúgy házasságban élő költő a valóságban milyen viszonyban volt a „múzsáival”.