KÖZTES LÉT

A Mahájána-buddhizmus tanítómesterei szerint a halál óráján, amikor a testet alkotó elemek egymásba omlanak, nem ér véget az élõlények útja. A tibeti, lámahitû buddhizmus úgy tartja, hogy a hús-vér test elhagyása után az eszmélõ-lény szellem-, azaz elme-t

A ​Mahajána-buddhizmus tanítómesterei szerint a halál óráján, amikor a testet alkotó elemek egymásba omlanak, nem ér véget az élőlények útja. A tibeti, l&aac

Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát.” Al Zolynas, zen oktató Bár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a halá

„Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát.” Al Zolynas, zen oktató Bár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a ha

„Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát.” Al Zolynas, zen oktató Bár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a halál tényét, ez kikerülhetetlen sorsa mindenkinek, aki megszületik. A buddhista Tibeti halottaskönyv szerint viszont a halál csupán egy állomás, melynek során a tudat a köztes létbe kerül a következő újjászületésig, vagy éppen a megigazulásig. A k

„Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát."Al Zolynas, zen oktatóBár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a halál

A köztes lét útjain „Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát.” Al Zolynas, zen oktató Bár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy sz

A köztes lét útjain „Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát.” Al Zolynas, zen oktató Bár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy sz

„Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát.”Al Zolynas, zen oktatóBár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a halál tényét, ez kikerülhetetlen sorsa mindenkinek, aki megszületik. A buddhista Tibeti halottaskönyv szerint viszont a halál csupán egy állomás, melynek során a tudat a köztes létbe kerül a következő újjászületésig, vagy éppen a megigazulásig. A két

Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát. Al Zolynas, zen oktató Bár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a h

"Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát."Al Zolynas, zen oktatóBár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a halál tényét, ez kikerülhetetlen sorsa mindenkinek, aki megszületik. A buddhista Tibeti halottaskönyv szerint viszont a halál csupán egy állomás, melynek során a tudat a köztes létbe kerül a következő újjászületésig, vagy éppen a megigazulásig.A két

Egy hétköznapi ember szemében a halált sötétség kíséri, a halál útkeresői számára azonban, az örökkévalóság fényétől ragyog. Az írások szerint, a halál időpontjában lényünket uraló gondolat határozza meg túlvilági tudatállapotunkat. Az egyéni tudat ug

Egy hétköznapi ember szemében a halált sötétség kíséri, a „halál útkeresői” számára azonban, az örökkévalóság fényétől ragyog. Az írások szerint, a halál időpontjában lényünket uraló gondolat határozza meg túlvilági tudatállapotunkat. Az egyéni tudat ugyanahhoz a gondolatmintához tér vissza, amelytől a halál pillanatában elvált. Ha öntudatlanul halunk meg, képtelenek vagyunk tudatos ellenőrzést gyakorolni gondolatmintáink felett, ennek hiányában, pedig egy, a gondolataink kútforrásául szolgáló,

 Padit Radzsmani jógakönyvében az áll, hogy a test elhagyásának időpontjában lényünket uraló gondolat határozza meg túlvilági tudatállapotunkat. Az egyéni tudat ugyanahhoz a gondolatmintához tér vissza, amelytől a test elhagyásának a pillanatában elvált. Ha öntudatlanul távozunk, képtelenek vagyunk tudatos ellenőrzést gyakorolni gondolatmintáink felett, ennek hiányában, pedig egy, a gondolataink kútforrásául szolgáló, régóta dédelgetett érzelmeinkből fakadó erőteljes gondolathullám ejt rabul.