Köves József

Ebben a könyvben vannak új és régi írások.Vannak olyanok, amelyek már korábbi könyveimben is felbukkantak, és olyanok is, amelyek eddig még soha sehol nem jelentek meg. Nem akartam két bőrt lehúzni egy rókáról - manapság nem is érdemes, nem fizetik olyan jól az irodalmat. Sőt, sehogy sem fizetik.Hogy néhány régebbi, már publikált írásomat is beleszerkesztettem e könyvecskébe, annak egyetlen oka az, hogy nagyon ideillenek. Ebbe a szerkezetbe - talán érezni fogják az olvasók is.Az ajánlás I. M. Ö.

A legnagyobb vicckönyv című giga-viccgyűjtemény és számos szépírói munka szerzőjének új könyve sajátos - " szemenszedett", azaz nem igaz, ám kissé pimasz - irodalomtörténeti karcolatcsokor. Elbeszéléseiben a távolabbi és a közelmúlt jelentős íróit hozza emberközelbe fiktív, ironikus, de a környezetet, kort, életrajzot illetően teljesen hiteles történetekben. Amikor az író internetes oldalára föltette az egyik írást, ezt az üzenetet kapta: "A Juhász Gyula-karcolatot tananyagként használom. Berlin

Ez egy szótárjel: ~ Csak azért mondjuk, hogy a kedves olvasó ne lepődjön meg, ha sok ilyet talál: ~ Lexikonokban, szótárakban a szócikkek címszavait csak egyszer írják ki teljesen, azután már végig a kezdőbetűvel és a ~ jellel rövidítik az ismétlődő kifejezéseket. A T. Olvasó vegye úgy, hogy szótárt olvas. Vagy tudja be a szerző lustaságának. Vagy azon apró játékosságok egyikének, amelyek ebben a retrószótárban fölfedezhetők. Az öt évvel korábbi könyvhöz képest megduplázódott a címszavak mennyis

1947. Két rendőrgyilkos esete kavarta fel a közvéleményt. Az egyik Sántha Dezső és szerelme, az énekes-táncosnő, Németh Marica szerelmének története, róluk szól ez a regény. Sántha - másnéven Angelo - a pesti Broadway kedvence volt: hivatásos artista és táncos, a nők bálványa, dzsigoló, aki a késő délutáni órákban betörni járt, hogy az éjszaka koronázatlan királya lehessen és busásan megvendégelje, ajándékokkal halmozza el híres színész barátait. Menekülés közben agyonlőtt egy nyomozó tisztet, e

Ennek a regénynek nem sok köze van a mai hajléktalan-problémákhoz. Vagy mégis? Évekig írtam, mert valahogy sosem tudtam a végére jutni - a főhős nem engedte. Se így, se úgy... Ezért hát - bár most befejeztem - a történetnek nincs igazán vége. A hősöm (hős? ugyan!) hajléktalan, aki igencsak megismeri a szállók, az utca, az aluljárók, a piac életét. De mégse igazi hajléktalan, mert ő egy laza fél-értelmiségi, aki mindig érzi, hogy egyszer majd talpra áll. Hogy hogyan sikerül, arról szól ez a törté