Kossuth előadásában

Új hangoskönyv-sorozatunk a Hangzó Líra első részét az élő magyar költőfejedelem, Juhász Ferenc verseiből állítottuk össze. A kiadvány érdekessége, hogy a nyitó és záró verseit maga a költő adja elő. A költő és Galkó Balázs előadásában Teljes idő: 62 perc

Hangzó Líra című új hangos-könyv-sorozatunk második része megegyezik a 2005-ben megjelent Ady-József Attila-Radnóti: Válogatott versek című nagysikerű, Budai-díjjal jutalmazott hangoskönyv első korongjával. Hegedűs D. Géza előadásában Teljes idő: 63 perc Tartalom: 1. Hunn, új legenda, 2. Séta bölcsőhelyem körül, 3. Az Értől az Óceánig, 4. Új Vizeken járok, 5. Egy parisi hajnalon, 6. A Léda szíve, 7. Várnak reánk délen, 8. Héja-nász az avaron, 9. Este a Bois-ban, 10. A Gare de L'e

Elemér, a kölyökfóka, Köles, a denevérfióka, Janka, a vadmacskalány és Dinnye, a hangyászkölyök, a frissen épült Domboninneni lakópark új lakói. Gyorsan összebarátkoznak és nem akármilyen csínyeket követnek el együtt. Tőlük megtudhatjátok azt is, milyen az igazi autóbambulás, gyorsulási verseny vagy éppen lassulási verseny.

Mondókák, versikék, altatók óvodásoknak, bölcsődéseknek és szüleiknek Az anyanyelv iránti szeretet valahol itt kezdődik, az első mondókák bűvöletében. A mondókák és a velük rokon rövid versek – Szilágyi Domokos kifejezésével: mondogatók – vonzó ereje nem annyira tartalmukban, mint inkább a bennük lüktető ritmusban rejlik, mely olyan hangulatot próbál adni, amely a gyerekek és a felnőttek lelkét gazdagabbá, finomabbá teszi. A tartalomból: Hinta, palinta, Csip, csip, csóka, Lóga lába, lóga,

A zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy „világlátó” felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. „Igen, mert nem, ezért igen.” A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik,

Rátóti Zoltán előadásában.

1 db MP3 cd, 194 perc A legsötétebb Peruból jött medve újabb kalandjai sem kevésbé izgalmasak, mint az eddigiek. Paddington részt vesz például egy folyóparti pikniken, árverésen költi a pénzt, moziba megy és születésnapot ünnepel egy elegáns étteremben. Ezúttal is a tőle megszokott nagy lelkesedéssel fog bele egyszerűnek tűnő feladatokba, de aztán igyekezete hamar zűrzavarba és mindenféle kalamajkába torkollik. Paddingtont imádni való, mert ez a csetlő-botló medvebocs mindig mosolyt csal az arcu

Kököjszi és Bobojsza újabb kalandozásai - Csankó Zoltán előadásában - Hangoskönyv Az első részben megismert két édes-kedves törpe, - a vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza - ezúttal Pannit, Andris kishúgát repíti a Szent Kristóf nevű papírh

Kököjszi és Bobojsza újabb kalandozásai - Csankó Zoltán előadásában - Hangoskönyv Az első részben megismert két édes-kedves törpe, - a vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza - ezúttal Pannit, Andris kishúgát repíti a Szent Kristóf nevű papírh

Örkény István műveit a groteszk szemlélet és a sokszor anekdotikus, példázatszerű beszédmód teszi oly jellegzetessé. A szerző vallomása a groteszkről: „A groteszk sérti a szimmetriaérzéket, fölborítja a világ rendjét, s új arányokat, új törvényeket léptet életbe, indítéka, tagadni mindent, ami kézenfekvő, ami adott. A groteszk ugyanis nem értelmezi a világot, hanem egy új világot teremt, egy megálmodott, képzeletbeli világot, mely emlékeztet ugyan a realitásra, mégis egy másik koordináta-rendsze

Pogány Judit előadásában

Cserna-Szabó András - azonos című könyvéből válogatott - novelláiban a férfiak kallódó Ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált Évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (

Válogatás - Mácsai Pál előadásában. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: „A nagy titok az, hogy nincs titok”. Ebben a művében Mérő László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány

Kálloy Molnár Péter előadásában

Létezik-e olyan ország, ahol kolbászból van a kolbász? Ami konfekcióméret, mégsem töri a bütykömet? Ami fel van virágozva, de nem rézágyú, nem is vízágyú? Ami ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni? Ahol egyet fizetek, kettőt kapok? Ahol ha egyet fizetek, nem olyat kapok, hogy a fal adja a másikat. Ahol szeretném a homokórát megállítani? Ahol dúl a létharc, ahol hemzsegnek a fénylátók, ahol szakítás után kettéhasítják a bútorokat, ahol Luxemburgot hazánkhoz csatolják, ahol Erőspi

Hrabal ebben a művében a boldog időket örökíti meg, azt az időszakot, amikor ő még csak szerelmes gondolatként motoszkált az anyja fejében - ha igaz. Megeleveníti Nymburkot, a városkát, ahol megállt az idő: megidézi a sörgyár gondnokát, a motorbicikli-bolond Francint, akivel gondolkodás nélkül cserélne a sörgyár teljes igazgatótanácsa - egy nő miatt. Egy gyönyörű aranyhajú asszony miatt, aki úgy issza a sört, úgy eszi a disznótorost, úgy mászik fel a kéménybe a lobogó hajával, hogy egész Nymburk

Az első részben megismert két édes-kedves törpe, - a vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza - ezúttal Pannit, Andris kishúgát repíti a Szent Kristóf nevű papírhajón csodás kalandok felé. A kis törpék segítségével ellátogathatunk az állatkertbe és a mennyei mosodába, megismeretjük Csúfvirágot és a Nevetlen Rongybabát. A testvérekkel és kis állatpajtásaikkal - Pisz-Pisszel, a cicával és Tyühával, a kutyussal - sok mulatságos dolog történik. Tartalom: 1. Hókusz, Pókusz és Mókusz; 2. És má

Emmának és ikeröccseinek az a szerencséjük, hogy Gerry nagybácsikájuk kísértetiesen hasonlít Gerald Durrellre. Elég az hozzá, hogy Gerry bácsi a kertjükben landol Belladonna nevű léghajójával, és magával viszi a három gyereket, hogy felkutassák Gerry bátyját, aki két éve indult el afrikai tanulmányútra, de azóta nem adott hírt magáról. A keresésből aztán világ körüli utazás lesz. Gerald Durrell, a biológus szépíró rengeteg érdekes tudnivalót lop az izgalmas és humoros történetbe. Akad egyáltalán