Kőrösi

Kőrösi Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rak

"Mindenesetre amennyiben monda- és mesevilágunk, ősi fohászaink, népdalkincsünk és a számomra rendkívül meggyőzően egy akár Tömörkény István elbeszéléseiből kikerekedő úgyszólván teljes népkarakterológia egyáltalán jelzésértékű lehet valamiféle általános ősi lényegre nézve, úgy egyáltalán nem cseng idegenül egy olyan egyszersmind kultúrantropológiai és politikaelméleti rekonstrukció, amely egy az ázsiai térségben vállalható demokrácia-felfogás alapjaként a kazakok szellemi-erkölcsi hagyatékát je

Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Japánban az 1930-as években bódhiszattvává avatták. És az érdeklőd

Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Japánban az 1930-as években bódhiszattvává avatták. És az érdeklőd

Kőrösi Zoltán novellái arról beszélnek, hogy az élet és a labdarúgás között roppant sok a hasonlóság. A különbség olykor legfeljebb annyi, hogy az egyikben világosabban fel vannak festve az oldalvonalak, és többé-kevésbé azt is lehet sejteni, hogy a bíró mikor fújja le a  ... Folytatás ›› meccset. És aki próbálta már, az tudja, hogy kilencven perc alatt nemcsak a létezésről, hitről, filozófiáról lehet nagyon sokat tanulni a fekete salakon vagy zöld füvön, hanem az irodalomról és a történetírásró

Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Japánban az 1930-as években bódhiszattvává avatták. És az érdeklődés iránta nemhogy csökken, inkább nőni látszik. Ismereteink a nagy keletkutató és nyelvész életéről, hosszú vándorútjáról a magyar őshaza felkutatásáért igen hézagosak. Közrejátszik ebben Csoma közismert szerénysége, szűkszavúsága is, az, hogy s

Kőrösi Zoltán novellái arról beszélnek, hogy az élet és a labdarúgás között roppant sok a hasonlóság. A különbség olykor legfeljebb annyi, hogy az egyikben világosabban fel vannak festve az oldalvo...