Kiadó Szolgáltató

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának – elsősorban a vidéki elmaradottságnak – kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt „legendásan csúf” húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet. A regény másik fontos életrajzi vonat

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű, középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival és tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését s szeretetét is kivívja. Ez nem az "őrülteknek" kijáró elnéző szeretet, hanem a nag

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Arany János válogatott verseit olvashatjuk. Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományáb

A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Vörösmarty Mihály válogatott verseit és a Csongor és Tünde című művét olvashatjuk.

"- Ha arra mennék! - gondolta Elza. - Ahol a földnek másik fele kezdődik. Ahol nem isten ez az isten! - Idegesen villogtak benne a gondolatok, míg aeroplánja szinte körben tévelygett. Ez öngyilkosság, de mit ér az élet? Elza Dezsőre gondolt, s egyszerre úgy megtöltötte a keserűség, hogy ölni szeretett volna... Az egyik pillanatban, csak hogy tegyen valami kétségbeesettet, majdnem leállította a motort. Legalább zuhannának... Hirtelen egyet siklott, aztán ijedten ismét meghúzta a magassági kormány

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorí

A kötet Nero császár uralomra kerülésétől a bukásig tartó időszak eseményeit tárja fel, miközben részletes leírást kapunk a zsarnokká válás lélektani folyamatáról is. Műve megírásakor Kosztolányi alaposan tanulmányozta az ókori történetírókat, olvasta az antik Rómáról szóló szakmunkákat, valamint konzultált az irodalomtörténész, műfordító és klasszika-filológus Révay Józseffel. A kritikusok közül sokan kulcsregényként értelmezték a szöveget. Nem egy kortárs (s részben erre alapozva a Kádár-korsz

Az Egri csillagok megírása után ismét egy országos esemény: Munkácsy Mihály festőfejedelem gyászpompás temetése ragadja el Gárdonyi Géza képzeletét s fordítja kutatókedvét Attila hun király legendás temetésére. Az i. sz. 5. sz. eseményeit leginkább Priszkosz rétornak a följegyzéseiből tanulmányozza, aki személyesen ismerte Attilát, de régészeti és néprajzi tanulmányokat is folytat, hogy hitelesen írhassa le a különböző nomád, félnomád népek szokásait, öltözködését, harcmodorát. Elutazik Franciao

Mindenki imádja a pónikat! Aranyosak, kedvesek, ráadásul nagyon barátságosak. Különösen igaz ez Póniszívre. Végre itt egy igazán bájos pónisorozat, mely Anni és a kis vadló barátságát és számtalan kalandjukat meséli el. Anninak van egy titka: az erdőb

Ez a babakönyv olyan tárgyakat mutat be, amelyeket a kicsik már ismernek a mindennapjaikból. A képek arra késztetik az apróságokat, hogy alaposan szemügyre vegyék, megmutassák és megnevezzék őket. A képeskönyv játékos formában segíti a beszédtanulást. A kis méretű könyv egy kézitáskában vagy pelenkázótáskában is elfér, így utazáshoz ideális. Apró léptekkel a nagyvilág felé: 6-18 hónapos gyerekeknek

Fazekas Mihály a 18-19. század fordulójának jelentős magyar írói közül az egyik legkülönösebb figura: 1782-ben otthagyta a debreceni Kollégiumot: református pap helyett katona lett. Leszerelése után visszavonultan élt, birtokának és kertjének művelésével törődött elsősorban. Verset és prózát írt, főműveként Diószegi Sámuellel megírta az első magyar nyelvű növényrendszertant. Válogatásunkban Fazekas verseit, epikus és prózai műveit közöljük, közöttük rendkívül szellemes, álnéven jegyzett leveleit

„A kollégium nagy, komor, négyszögű épület.” - A regénynek már az első mondata a századforduló Debrecenjét idézi: a kollégiumot, a Nagytemplomot két zöldsapkás tornyával, a kollégium mellett, a Darabos utca felőli oldalon Csokonainak egykori iskolája felé néző bronzszobrát. A „maradandóság városa” ez, ahogy Ady írja róla. A híres kollégiumban él, szenved, tanul a Móricz iskoláskorát idéző regényhős: Nyilas Misi. „Színjeles tanuló, a kollégium kitüntetettje, bentlakó diák... a becsületességnek, a

Móricz Zsigmond harmincéves volt, amikor végre kitűnt íróként: Osvát Ernő közölte a Nyugatban 1908-ban nevezetes novelláját, a Hét krajcárt, amely meghozta számára a kirobbanó sikert, s a Nyugat íróinak, elsősorban Ady Endrének a barátságát, aki lelkendező cikket írt a Nyugatba a novelláról. Regényeivel, elbeszéléseivel, színdarabjaival, publicisztikájával ettől kezdve Móricz, aki Ady szerint „egyedül felér egy forradalmi szabadcsapattal”, haláláig a magyar irodalom középpontjába került, valóság

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Annak is, aki még nem olvasta, s a régi olvasók népes táborának is, kikben talán már csak teremtett regényvilágának hangulata, íze él. A legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak, a regény mit sem vesztett érvényéből. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhe

Rapaics Raymund (Nagyenyed, 1885. február 15. - Budapest, 1954. március 19.) botanikus, biológus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A kenyér mindig fontos feladatot töltött be a táplálkozásban. A magyar hagyományban szentként tisztelik, emlékezzünk az "ÚJ KENYÉR" ünnepére. Bár a szerző nem csak a kényér történetét tárja elénk, hanem a táplálékot szolgáltató növényeinket is bemutatja, ahogyan azok végigfutnak az emberiség nagy korszakain. A könyv az 1934-es kiadá

Több évvel ezelőtt azt vettem észre, hogy kritikusként szinte csak két műfaj áll a rendelkezésemre, ha valamilyen témáról írni szeretnék: a szaktanulmány és a könyvkritika, holott e kettőnél jóval több értekező prózai műfaj létezik. A szerkesztők azonban szaktanulmányt és könyvbírálatot kérnek vagy fogadnak szívesen, s nekem magamnak is – sok más kritikushoz hasonlóan – e két műfajra áll rá leginkább a kezem. A kritikai megszólalás műfaji beszűkülését tovább erősíti, hogy az utóbbi időben a bírá

Az 1849 nyarát követő csaknem két évtizedben, a bécsi birodalmi kormányzat politikai offenzívája idején a kor embere úgy érezte Magyarországon, az államhatalom árgus szemekkel figyeli és figyelteti állampolgárait, s a magán- és köztereket rendőrhivatalnokok és titkos bizalmiak serege lepte el. A meggyőződés, hogy a politikai hatalom titkolt ágensei útján a mindennapjaiban, magánéletének legmeghittebb perceiben is szemmel tarthatja és ellenőrizheti a lakosságot, a társadalom széles rétegeiben gyö