kiadó Magda

Ez a mű a gazdaságföldrajznak és a természeti erőforrások gazdaságtanának sajátos metszete. A szerzők ismertetik hazánk földrajzi, földtani és gazdaságföldrajzi adottságait. Hangsúlyozzák az ásványi nyersanyagok szerepét, a termőföld értékét, védelmének f

Szabó Magda (1917-2007), a Kossuth-díjas és Femina-díjas író pályája elején költőként indult, majd egy visszavont Baumgarten-díj és az ötvenes évekbeli kényszerű hallgatás után regényíróként vonult be a magyar irodalomba. A kálvinista Debrecenben töltött gyerekkor és a vidéki tanári pályakezdés után a fővárosba került, azonban élete során mindvégig hűséges maradt szülőhelye, családja és iskolái jelentette szellemiséghez. Az Újhold-nemzedékéhez is tartozó író nemcsak regényíróként és költőként mu

A Tök Magda kalandjai sok-sok humorral, öniróniával és szeretettel ábrázol minket, embereket: a szerelmet, a kisbaba születését, a házépítést, a sportolási lázat, a könyvtári szokásokat. A versek világa tele van mai, modern világunk jelképeivel: fitneszgé

Bárány Boldizsár nem szeret iskolába járni. Nem akar illedelmes kisbárány lenni, mi mégis szívünkbe zárjuk őt. Akkor is, amikor eltünteti Ponty Piroska hozományát, és akkor is, amikor elcseni Mókus doktor bundáját. Szegény szülei sem tudják, hogyan le

Gyermekeknek szóló verseskötet Reich Károly szép rajzaival.

Kerényi Magda (1914-2004), Kerényi Károly özvegye a tudós halála (1973) utáni mintegy harminc évet Kerényi életművének szentelte. Összegyűjtött műveit rendezte sajtó alá, és kiterjedt levelezést folytatott, mások mellett férje egykori tanítványaival és ba

„A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép” – állítja művéről az írőnó. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és f

Hasas hófelhőkkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan események zúzzák szét a hétköznapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt lappangó ellentéte

Gyerekek és idősek: emberek útjuk kezdetén és végén. Emberek, akikről az út közepén járók, a szüntelenül dolguk után futók gyakran alig vesznek tudomást. Emberek, akik szeretetre és törődésre vágynak, de nemegyszer hiába: ők Szabó Magda első novellásk

Svédország, Göteborg, fenyőillatú skandináv tél. Az első állomása egy hosszú utazásnak, amely fél Európán át északról délre vezeti Szabó Magdát a vizek - folyók, tengerek - mentén. A Temze két oldalán az ezerszínű London, ahol hiába keresi kedvenc olv

Egy meg nem nevezett nyugat-európai ország diplomatáját hazarendelik állomáshelyéről, egy kicsi, kelet-európai országból. Otthon fegyelmi bizottság elé kell állnia botrányos viselkedése miatt: megvert és lerugdosott a lépcsőn egy újságírót. Vajon mi

Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, majd prózaíróként olyan remekművek szerzőjeként lett világhírű, mint Az ajtó vagy Az őz című regények. Ám mindezek mellett a magyar drámairodalomba is új világlátást, ábrázolásmódot hozott, modernizálva a történe

Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a haza a

A freskó egy lenvászon lepedő alatt rejtőzik a falon, a tarbai református pap kiszolgált, vén mindenese, Anzsu vályogházában. Annak idején családját festette meg rajta az esperes lánya, a gyerekkorától a színek és formák bűvöletében élő Annuska. E fes

Szabó Magda édesapja halála után örökségként Szabó Elek legértékesebb kincsét, svájci szerszámosládáját és a fiókjában talált rézsípot meg cirmos üveggolyót vitte magával Budapestre. Ha a golyót a fénybe tartotta, mindig más színnel ragyogott fel. Min

1966 nyarán Szabó Magda férjével, Szobotka Tibor íróval Görögországba utazott. Hat hétig járta Hellász napsütötte tájait, amelyeket tanulmányaiból, olvasmányaiból jól ismert, s képzeletében sokszor bebarangolt már. Mégis hány felfedezésre váró hely és

Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális v