Kiadó ember

A szöveggondozás Szekeres László munkája.

Leonard S. Goldberg, az UCLA Egészségügyi Központ professzora újabb briliáns, megrázóan izgalmas orvosi krimivel ajándékozza meg az olvasót. Az EMBER DONOR sikeres folytatása Joanna Blalock kalandjainak: a „Halálos gyógyszer”-nek, a „Gyilkos praxis”-nak és a „Halálos gondoskodás”-nak. Joanna Blalock kétségbeejtő helyzetbe kerül, amikor húgát ismeretlen vírus okozta súlyos fertőzéssel szállítják haza Guatemalából a Memorial Kórházba. Valószínűleg csak a májátültetés mentheti meg az életét. Remény

Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk m

A szöveggondozás Szekeres László munkája.

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet:

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

Milyen a pesti ember? Miről lehet megismerni? Hogyan viselkedik a járműveken? Hogyan gyártsunk tömegembert? Hol élünk és kik vagyunk? Hogyan csúnyult meg a pesti ember? Hogyan lehetne meggyógyítani? Miben különbözik más világvárosi társaitól? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ Tábori László ebben az új könyvében. Az író, keletkutató a pesti flaszteren nőtt fel, és több mint öt évtizede lökődik és tolódik a pesti járműveken, tehát jól ismeri a pesti embert. Kellemes, egyenletes humorra

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet m&ucirc veit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az els&otilde Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyör&ucirc kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasab

Láthatatlan ember A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerel

Láthatatlan ember A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerel

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet:

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozójá

Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek

Tudjuk, hogy a hosszú élet csak akkor kívánatos, ha mindvégig biztosítja a szellemi és fizikai erők aránylagos épségét. Mert értéktelen az olyan hosszú élet, melynek utolsó évtizedei tehetetlenségre kárhoztatják súlyos terheinek szánalomra méltó hordozóját. Az ifjúság rövid idejének megnyújtása az igazi érték, a derűs öregkor csak ráadás hozzá. Hiszen a gondokkal, betegséggel telített vénkor olyan teher, amelynek elvesztése valóban "megváltás". Mi tehát a teendőnk?  … Ismerjük meg a szervezetünk

A láthatatlan ember Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá

A láthatatlan ember Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá