Kaffka Margit

Kaffka Margit nemcsak egy korszaknak, de a teljes magyar irodalomnak egyik legvonzóbb, legérdekesebb alakja, s egyben legtehetségesebb asszonyírója. Noha szinte valamennyi művében a nőkérdést – ezt az írói indulásával szinte egyidőben jelentkező, szenvedé

Amerre járok, nő virág elég: Csak szaggatom, te jutsz eszembe még. A legszebb rózsát küldeném neked, Hiába - messze vagy te, nem lehet -, Míg odaérne, elhervadna rég!

Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-irodalomra. Ugyanakkor abban sem, hogy a szerző neme teljesen elhanyagolható körülmény volna az írás lehetőségei, a személyes tapasztalat vagy a befogadás szempontjából. Tragikusan rövid élet jutott ennek az izgalmasan tehetséges asszonynak. Az előző századfordulón, Adyval és Móriczcal egyidőben,

A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-i...

Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-irodalomra. Ugyanakkor abban sem, hogy a szerző neme teljesen elhanyagolható körülmény volna az írás lehetőségei, a személyes tapasztalat vagy a befogadás szempontjából. Tragikusan rövid élet jutott ennek az izgalmasan tehetséges asszonynak. Az előző századfordulón, Adyval és Móriczcal egyidőben,

Kaffka Margit (1880-1918) jól ismerte a zárdai létet, maga is ott nevelkedett, majd tanított is a miskolci Irgalmas Nővéreknél. Remekül láttatja a profán és olykor buja, valamint a puritán és szent (néhol szenteskedő) közeg közötti ellentétet, részletgazdagon, itt-ott túlírva, iróniával és távolságtartással érzékeltetve véleményét. Radnóti Miklós szerint a könyv Kaffka "antiklerikális kritikája", és egyben "a zárdai nevelés elleni nagyméretű vádirat". A szöveg a Nyugat című folyóiratban jelent

Kaffka Margit (1880-1918) jól ismerte a zárdai létet, maga is ott nevelkedett, majd tanított is a miskolci Irgalmas Nővéreknél. Remekül láttatja a profán és olykor buja, valamint a puritán és szent (néhol szenteskedő) közeg közötti ellentétet, részletgazd

Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-irodalomra. Ugyanakkor abban sem, hogy a szerző neme teljesen elhanyagolható körülmény volna az írás lehetőségei, a személyes tapasztalat vagy a befogadás szempontjából. Tragikusan rövid élet jutott ennek az izgalmasan tehetséges asszonynak. Az előző századfordulón, Adyval és Móriczcal egyidőben,

Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-irodalomra. Ugyanakkor abban sem, hogy a szerző...

A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-iroda

A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-iroda

A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-iroda

A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra és nő-iroda

Kaffka Margit (1880-1918) jól ismerte a zárdai létet, maga is ott nevelkedett, majd tanított is a miskolci Irgalmas Nővéreknél. Remekül láttatja a profán és olykor buja, valamint a puritán és szent (néhol szenteskedő) közeg közötti ellentétet, részletgazdagon, itt-ott túlírva, iróniával és távolságtartással érzékeltetve véleményét. Radnóti Miklós szerint a könyv Kaffka "antiklerikális kritikája", és egyben "a zárdai nevelés elleni nagyméretű vádirat". A szöveg a Nyugat című folyóiratban jelent m

Kaffka Margit (1880-1918) jól ismerte a zárdai létet, maga is ott nevelkedett, majd tanított is a miskolci Irgalmas Nővéreknél. Remekül láttatja a profán és olykor buja, valamint a puritán és szent (néhol szenteskedő) közeg közötti ellentétet, részletgazdagon, itt-ott túlírva, iróniával és távolságtartással érzékeltetve véleményét. Radnóti Miklós szerint a könyv Kaffka "antiklerikális kritikája", és egyben "a zárdai nevelés elleni nagyméretű vádirat". A szöveg a Nyugat című folyóiratban jelent m

Sorozatunk nyolcadik kötete Kaffka Margit életébe nyújt bepillantást. Sem a kötet összeállítója, sem a sorozatszerkesztő nem hisz abban, hogy a literatúrát szét lehetne választani férfi-irodalomra...

Kaffka Margit életművét az elbeszélései teszik teljessé. A Női remekírók sorozat hatodik kötetében szereplő elbeszélésekből árad a humor, az irónia és az érzelmesség. A gyermeki és a női lélek mélységes megértésében a 20. századi "nagyon-nagy író-asszony"-nak - Ady Endre kifejezése - talán nincs is párja a magyar irodalomban. Témáinak tudatos választásához jól ismert és kiismert karakterek megrajzolása párosul, a múlt század eleji, öntudatos nőtípustól az alázatos szolgalélekig, a napjainkban is

„Független, erős, küzdésre képes asszonyok kora következik, akik erősen meg tudnak állni a bajban is…” Hogyan lehetséges és hogyan érdemes nőként érvényesülni a világban? Ezek még napjainkban is megosztó, sokféle szempontot mozgósító témák, nemhogy a 20. század elején! Pedig pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ Pórtelky Magda, a Színek és évek elbeszélője és egyben főszereplője. Az önmegvalósító élet vágya ott lakozik a fiatal, vidéki lányban, szemben a környezetében élőkkel, akik rag