Jókai mór

Az Erdély aranykorá-nak történelmi tündérmeséibe szövi bele első ízben a villódzó, színes török motívumot: és költőien beszél a szülőföldről is, romantikus díszletek közt életre keltve kedves Erdélyének sorsfordító éveit. A tündérmese szivárványos ködébe

Mondhatnánk, klasszikus művek ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk kon

A magyar regényírás fejedelme nemcsak elbeszélő irodalmunk alakulására volt mindenki mást felülmúló hatással: sokak szerint a modern értelemben vett olvasóközönséget is ő teremtette meg Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy legtöbb ihletet, témát adó élmé

Jókai Mór Nincsen ördög Egetvívó asszonyszív

1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül - ilyen akár a közelről látott bécsi forradalom, akár a Boksa...

A regény Kárpáthy Zoltán növekedésének, magára találásának végigkövetése során fejlődéslélektani rajzot ad. A regényben a cselekmény fő váza Kárpáthy Abellino pere unokaöccse vagyonáért - s ezen belül, különféle alkalmak során Zoltán lelki nagyságának bem

Mikszáth Kálmán

Nagy Miklós Jókai Mór alkotásai és vallomásai tükrében Arcok és vallomások sorozat antik (Szépirodalmi Könyvkiadó), 1975 261 o., puha kötés, jó állapotú borító picit kopottas 540.- Amikor Jókait eltemették, sokan úgy vélték, hogy rövidesen írói örökség

A ​​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...” A könyvben e mellett még három elbeszélés találhat

A kötetben található elbeszélések-A gyémántos miniszter-A nagyenyedi két fűzfa-Az utolsó cigányország-Melyiket a kilenc közül?

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...” A könyvben e mellett még három elbeszélés találhat

A kötetben található elbeszélések-A gyémántos miniszter-A nagyenyedi két fűzfa-Az utolsó cigányország-Melyiket a kilenc közül?

Távol kocsizörgés hallik. A kis ember felugrik a fűből: Apa jön, siessünk! S kezét nyújtja az öregnek, mintha az ő erős inai segítenék azt fölállni helyéből, s aztán vezeti magával és oktatja gondosan: Vigyázz, el ne essél; itt egy nagy kő van, kikerüld!