Göncz árpád

A film első fele 1922-től 1988-ig követi nyomon Göncz Árpád életét, felvillantva a II. világháborús katonaélményeket, a háború után újjáalakuló Kisgazda-pártban Kovács Béla titkáraként eltöltött időszakot, Göncz 56-os tevékenységét Bibó István mellett, a letartóztatást, a pert, az ítéletet, az életfogytiglani börtönbüntetésből Pesten, Vácott és Márianosztrán letöltött hat évet, majd a szabadulás utáni műfordítói és drámaírói tevékenységet. A második fele, az 1989-2000 közötti 12 év története.

Beleolvasok „Az ember attól függően tekinti az életét sikeresnek vagy sikertelennek, hogy milyen kályhától indul el. Én el tudom mondani, hogy az életem a csődök, bukások és mellékutak sorozata volt. És el tudom mondani, hogy különféle kanyarok után oda kötött ki, ahova szerettem volna, s hogy életem végére azt csinálom, amit akarok, szabadon. Ha visszatekintek, nem kell szemen köpnöm magam, egy soromat vagy mondatomat sem kell visszavonnom. Ma, hatvanhárom évesen, úgy érzem, hogy ha holnapután

Göncz Árpád születésének 100. évfordulóját ünnepeltük 2022-ben. Jelen kötetben a rendszerváltozás utáni első köztársasági elnökre emlékezünk. A könyvben az alábbi szövegek olvashatók: Bertha Bulcsu 1989-ben Göncz Árpáddal készített interjúja (A halálraítéltek kiáltásai - Göncz Árpád; ítélet: életfogytiglan); Hegedűs B. András 1985-ben, majd 1990-ben Göncz Árpáddal készített életinterjúja ("Az eszmék felezési ideje"), valamint Göncz Árpád A "névtelen" magyar című műve, mely Göncz Árpád díszdoktor

„Az ember attól függően tekinti az életét sikeresnek vagy sikertelennek, hogy milyen kályhától indul el. Én el tudom mondani, hogy az életem a csődök, bukások és mellékutak sorozata volt. És el tudom mondani, hogy különféle kanyarok után oda kötött ki, ah