Gerőcs Péter

Ez a regény nem negatív utópia, bár a szereplők beszámolóiból egy olyan telep létrehozásának és működtetésének történetére derül fény, amely helyszíne lehetne egy elképzelt, jövőbeli kísérletnek. Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Hol élünk? És egyáltalán, mi a fene történik velünk? Vagy nem történik, hanem csinálják és mi hagyjuk? Te is, olvasó? (Tóth Krisztina)

„Láttam mindenféle köztereken, az úgynevezett szépirodalom élőhelyein. Többnyire kamera van nála, azzal tart távolságot. Néha leveszi a maszkot, látszik az egyszerre éles és megengedő pillantás. Ítélet van benne, és feloldozás. Kábé, mintha egy szerzetes volna a hóhérod. Ez a könyv cigarettaszünetekből van összerakva. Dolgozik a regényén, de néha fölbukkan, füstös levegőt vesz, és olyankor eszébe jutnak a dolgok. Onnan meg ebbe a könyvbe. A Gerőcs-koktél gerincét Montaigne szabad szertelensége a

Ez a regény nem negatív utópia, bár a szereplők beszámolóiból egy olyan telep létrehozásának és működtetésének történetére derül fény, amely helyszíne lehetne egy elképzelt, jövőbeli kísérletnek. Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Hol élünk? És egyáltalán, mi a fene történik velünk? Vagy nem történik, hanem csinálják és mi hagyjuk? Te is, olvasó? (Tóth Krisztina)

„Láttam mindenféle köztereken, az úgynevezett szépirodalom élőhelyein. Többnyire kamera van nála, azzal tart távolságot. Néha leveszi a maszkot, látszik az egyszerre éles és megengedő pillantás. Ítélet van benne, és feloldozás. Kábé, mintha egy szerzetes volna a hóhérod. Ez a könyv cigarettaszünetekből van összerakva. Dolgozik a regényén, de néha fölbukkan, füstös levegőt vesz, és olyankor eszébe jutnak a dolgok. Onnan meg ebbe a könyvbe. A Gerőcs-koktél gerincét Montaigne szabad szertelensége a

Ez a regény nem negatív utópia, bár a szereplők beszámolóiból egy olyan telep létrehozásának és működtetésének történetére derül fény, amely helyszíne lehetne egy elképzelt, jövőbeli kísérletnek. Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Hol élünk? És egyáltalán, mi a fene történik velünk? Vagy nem történik, hanem csinálják és mi hagyjuk? Te is, olvasó? (Tóth Krisztina)

„Láttam mindenféle köztereken, az úgynevezett szépirodalom élőhelyein. Többnyire kamera van nála, azzal tart távolságot. Néha leveszi a maszkot, látszik az egyszerre éles és megengedő pillantás. Ítélet van benne, és feloldozás. Kábé, mintha egy szerzetes volna a hóhérod. Ez a könyv cigarettaszünetekből van összerakva. Dolgozik a regényén, de néha fölbukkan, füstös levegőt vesz, és olyankor eszébe jutnak a dolgok. Onnan meg ebbe a könyvbe. A Gerőcs-koktél gerincét Montaigne szabad szertelensége a

Szemere Tamásnak, a harmincas évei elején járó, sikeres portréfotósnak egy nap kezébe akad első felvétele. A regény a fényképen szereplő ikerpár és a főhős titokzatos kapcsolatának csaknem negyven évet felölelő, szenvedéllyel és elhallgatással terhes története. Meg lehet-e örökíteni egy arcot, és birtokolja-e az ember a magáét? A fotós életprogrammá emelt, megszállott küzdelmén a felejtéssel végighúzódik annak árnyéka is, vajon mit rögzít egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elves

Szemere Tamásnak, a harmincas évei elején járó, sikeres portréfotósnak egy nap kezébe akad első felvétele. A regény a fényképen szereplő ikerpár és a főhős titokzatos kapcsolatának csaknem negyven...

Szemere Tamásnak, a harmincas évei elején járó, sikeres portréfotósnak egy nap kezébe akad első felvétele. A regény a fényképen szereplő ikerpár és a főhős titokzatos kapcsolatának csaknem negyven évet felölelő, szenvedéllyel és elhallgatással terhes története. Meg lehet-e örökíteni egy arcot, és birtokolja-e az ember a magáét? A fotós életprogrammá emelt, megszállott küzdelmén a felejtéssel végighúzódik annak árnyéka is, vajon mit rögzít egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elves

Láttam mindenféle köztereken, az úgynevezett szépirodalom élőhelyein. Többnyire kamera van nála, azzal tart távolságot. Néha leveszi a maszkot, látszik az egyszerre éles és megengedő pillantás. Íté...

Szemere Tamásnak, a harmincas évei elején járó, sikeres portréfotósnak egy nap kezébe akad első felvétele. A regény a fényképen szereplő ikerpár és a főhős titokzatos kapcsolatának csaknem negyven évet felölelő, szenvedéllyel és elhallgatással terhes története. Meg lehet-e örökíteni egy arcot, és birtokolja-e az ember a magáét? A fotós életprogrammá emelt, megszállott küzdelmén a felejtéssel végighúzódik annak árnyéka is, vajon mit rögzít egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elves

A Börzsöny csöndes kis zsákfalujába, Perőcsényre forgatócsoport érkezik. A Második eljövetel című film története szerint városi telepesek költöznek a faluba, hogy visszataláljanak a természet közelébe, és összehangolt munkán nyugvó közösséget építsenek. Az érkezőknek azonban nemcsak a helybeliekkel válik hamar feszültté a viszonya, de egymás közt is mind több nézeteltérésük támad. A regény tizenegy fejezete a film tizenegy jelenetét dolgozza föl, forgatókönyvként és forgatott könyvként egyaránt:

A Börzsöny csöndes kis zsákfalujába, Perőcsényre forgatócsoport érkezik. A Második eljövetel című film története szerint városi telepesek költöznek a faluba, hogy visszataláljanak a természet közel...

A Börzsöny csöndes kis zsákfalujába, Perőcsényre forgatócsoport érkezik. A Második eljövetel című film története szerint városi telepesek költöznek a faluba, hogy visszataláljanak a természet közelébe, és összehangolt munkán nyugvó közösséget építsenek. Az érkezőknek azonban nemcsak a helybeliekkel válik hamar feszültté a viszonya, de egymás közt is mind több nézeteltérésük támad. A regény tizenegy fejezete a film tizenegy jelenetét dolgozza föl, forgatókönyvként és forgatott könyvként egyaránt:

A Börzsöny csöndes kis zsákfalujába, Perőcsényre forgatócsoport érkezik. A Második eljövetel című film története szerint városi telepesek költöznek a faluba, hogy visszataláljanak a természet közelébe, és összehangolt munkán nyugvó közösséget építsenek. Az érkezőknek azonban nemcsak a helybeliekkel válik hamar feszültté a viszonya, de egymás közt is mind több nézeteltérésük támad. A regény tizenegy fejezete a film tizenegy jelenetét dolgozza föl, forgatókönyvként és forgatott könyvként egyaránt: