Filozófia

Vajon a tudomány-e a filozófia vagy világnézet; életforma vagy életmód? Ezek a kérdések végigkísérik a filozófia történetét. Husserl életm

Ez a kis füzet A természet matematikája a filozófia tükrében című tavaly megjelent könyvemnek a visszaéneklése, helyesbítése. Már annak írása közben is több helyütt belebonyolódtam abba a problémába, hogy a természetből egészen kizártam a 0-t, végtelent és folytonosságot, de ennek bizonyos hatását nem tudtam tagadni. A napokban világosodott meg bennem, hogy mi ez a végtelen és folytonos, ami jelen van a természetben. A dolog egy szóban megadható: az ige, vagy ha úgy tetszik, az: IGE. A két foga

(az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai hallgatói számára)

Könyvünkkel a filozófia története iránt érdeklődők számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani, egy ilyen jellegű munka érezhető hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus előtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelőtt Hauser Arno

A nyugati filozófia XX. századi története

A Los Angeles-i terrorelhárító egység első fokú készültségben van, mióta a 24 és a filozófia kikerült a könyvesboltok polcaira. Lélegzetvisszafojtva figyelik, amint kiemelkedően veszélyes filozófusok - köztük Arisztotelész, Hobbes, Kant és Nietzsche - beszivárognak a Részleg belső köreibe. A könyv lapjain az olvasó velük tarthat, hogy segítségükkel alaposan kiismerje Jack Bauert, és körbejárja a filozófia által feltehető legsúlyosabb kérdéseket.

Kiss Tamás 1953. május 25-én született Szombathelyen. Fiatal kora óta ír rendszeresen verseket. Biológus diplomája ellenére költészettel, festészettel és  zen&eacu

Bölcs tapasztalat, hogy a tudás azáltal is gyarapodik, hogy átadjuk, másokkal megosztjuk. Ez a fajta tanári, elõadói mentalitás jellemzi Alexander Bernát minden munkáját, hi

Az Anti-Proudhonnal kapcsolatban mondja Mehring, Marx életrajzában: A mű „határkövet jelent úgy szerzője életében, mint a tudomány történelmében. Ebben a munkában fejtet

Paracelsus (1493-1541), eredeti nevén: Aureolus Philippus Theophrastus Bombastus von Hohenheim a reneszánsz kor legjelentősebb és legszínesebb mágusa, alkimistája és orvosa. Az okkult tudományok követői benne tisztelik a mágikus gyógyászat terápiájának me

Paracelsus (1493-1541), eredeti nevén: Aureolus Philippus Theophrastus Bombastus von Hohenheim a reneszánsz kor legjelentősebb és legszínesebb mágusa, alkimistája és orvosa. Az okkult tudományok követői benne tisztelik a mágikus gyógyászat terápiájának megteremtőjét. Páratlanul kalandos és hányattatásokkal teli életét emelt fővel harcolta végig és vált ezáltal a reneszánsz géniuszává. A legtöbb Paracelsust ábrázoló képen feltűnik jelmondata is: „Alterius non sit qui suus esse potest” - vagyis „N

Ez csupán filozófiai vázlat a természet matematikai törvényeinek kiszámításához. Talán lesznek kiváló tudósok, akik ezt a munkát elvégzik helyettem. Egy-két megsejtésem máris beigazolódott, például ma olvastam, hogy kínai tudósok meghatározták a foton leh

Okkult filozófia Paracelsus (1493-1541), eredeti nevén: Aureolus Philippus Theophrastus Bombastus von Hohenheim a reneszánsz kor legjelentősebb és legszínesebb mágusa, alkimistája és orvosa. Az okkult tudományok követői benne tisztelik a mágikus gyógyá

De Sade-ot a köztudat bomlott elmeként, erotomán-pszichopata személyiségként tartja számon, holott korának kiemelkedő filozófusa volt, akit nemcsak az anarchizmus vagy a szexuális szabadság-szabadosság ősének tekinthetünk, de aki sok tekintetben megelőlegezte Nietzschét és Freudot is. A XVIII. század nagy szellemi irányzatának, a felvilágosodásnak volt lezárója és könyörtelen kritikusa. A század végére ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a felvilágosodás szép eszményei eltorzultak: a születési aris

Okkult filozófia Paracelsus (1493-1541), eredeti nevén: Aureolus Philippus Theophrastus Bombastus von Hohenheim a reneszánsz kor legjelentősebb és legszínesebb mágusa, alkimistája és orvosa. Az okkult tudományok követői benne tisztelik a mágikus gyógyá

Babits Mihálynak az irodalom tudományos meghatározására tett kísérleteiben három irányú, elmélyült, de rejtett szaktudományos érdeklődés mutatható ki. E szövegek lélektani motívumokat is tartalmazó ironikusságát a használt irodalomelméleti fogalmak nyilvánvaló ellentmondásossága teremti meg. Az elemzés második szakasza amellett érvel, hogy Babits változó Bergsonétól Szent Ágoston etikája felé forduló morális érdeklődését irodalomelméleti szövegei is tükrözik. A kutatás utolsó fejezete a költő tu