Erich Emberke

Kästner regényének hőse gyufaskatulyában lakik, és mindössze 5 centiméter magas. Egyébként olyan, mint minden más szabályos gyerek: kedves és okos, szemtelen és barátságos, egyszer szorgalmas, máskor hanyag. Egy cirkuszi társulat tagja, és fellépésével ór

Zónakövi Matyi szüleivel szörnyű dolog történik: éppen az Eiffel-torony tetejéről gyönyörködnek a kilátásban, amikor elragadja őket a vihar. Sosem kerülnek elő, s a fiukat Mágus Márkus, a híres bűvész fogadja örökbe. Matyi szülei sem voltak éppen óriások, de a fiú még náluk is sokkal apróbb: alig öt centiméter, pont akkora, hogy elfér egy gyufásdobozban. Amilyen kicsi, olyan nagy tervet forgat a fejében: cirkuszi artista szeretne lenni! De vajon miféle mutatvány való egy ilyen aprócska fiúnak? H

Volt egyszer egy Emberke nevű, öt centiméter nagyságú kisfiú, aki gyufásdobozban lakott, és a Csillag Cirkusz legtündöklőbb csillaga volt. Tehetségét szüleinek, az ötven centiméteres artistapárnak köszönhette, de tudását Mágus Márkusnak, a csupa szív, csupa ész bűvészprofesszornak, akinek szivarzsebéből indult el Emberke útja a világhírnév felé. Jókedvét pedig leginkább Marcipán Rózsának, a professzor cukorédes menyasszonyának, aki a professzorral együtt gonddal nevelte és ellátta a mi kis vidám

Volt egyszer egy Emberke nevű, öt centiméter nagyságú kisfiú, aki gyufásdobozban lakott, és a Csillag Cirkusz legtündöklőbb csillaga volt. Tehetségét szüleinek, az ötven centiméteres artistapárnak köszönhette, de tudását Mágus Márkusnak, a csupa szív, csupa ész bűvészprofesszornak, akinek szivarzsebéből indult el Emberke útja a világhírnév felé. Jókedvét pedig leginkább Marcipán Rózsának, a professzor cukorédes menyasszonyának, aki a professzorral együtt gonddal nevelte és ellátta a mi kis vidám

Volt egyszer egy Emberke nevű, öt centiméter nagyságú kisfiú, aki gyufásdobozban lakott, és a Csillag Cirkusz legtündöklőbb csillaga volt. Tehetségét szüleinek, az ötven centiméteres artistapárnak köszönhette, de tudását Mágus Márkusnak, a csupa szív, csupa ész bűvészprofesszornak, akinek szivarzsebéből indult el Emberke útja a világhírnév felé. Jókedvét pedig leginkább Marcipán Rózsának, a professzor cukorédes menyasszonyának, aki a professzorral együtt gonddal nevelte és ellátta a mi kis vidám