Dosztojevszkij

Vatai László

"Az a bolond, furcsa gondolatom támadt, hogy én itt, a játékasztalnál feltétlenül nyerni fogok. Hogy miért, fogalmam sincs, de bíztam benne. Ki tudja, talán azért reménykedtem, mert más lehetőségem nem maradt a menekülésre."

"Az a bolond, furcsa gondolatom támadt, hogy én itt, a játékasztalnál feltétlenül nyerni fogok. Hogy miért, fogalmam sincs, de bíztam benne. Ki tudja, talán azért reménykedtem, mert más lehetőségem nem maradt a menekülésre."

„Egyszerre eszembe jutott és átéreztem, mit jelent most rám nézve a vesztés. Föltettem az egész életem.” Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legismertebb műve a szerelem és a játékszenvedély regénye. A főhőst, Alekszej Ivanovicsot a szerelem sodorja a szerencsejátékhoz, de idővel a játék izgalma feledteti a szerelme iránti vágyat. A történet a képzeletbeli Roulettenburgban, a kaszinójáról híres fürdővárosban játszódik, ahol fokozatosan elmosódik a játék és az élet közötti határvonal. A játék

A XIX. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat. A szerencsétlen, balsikerekkel és megaláztatásokkal terhes életű kishivatalnok harca a "másikkal", a sikerekben gazdag, pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel rendelkező fiatalabb önmagával, törv

„Egyszerre eszembe jutott és átéreztem, mit jelent most rám nézve a vesztés. Föltettem az egész életem.” Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij egyik legismertebb műve a szerelem és a játékszenvedély regénye. A főhőst, Alekszej Ivanovicsot a szerelem sodorja a szerencsejátékhoz, de idővel a játék izgalma feledteti a szerelme iránti vágyat. A történet a képzeletbeli Roulettenburgban, a kaszinójáról híres fürdővárosban játszódik, ahol fokozatosan elmosódik a játék és az élet közötti határvonal. A játék

A Xix. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat.A szerencsétlen, balsikerekkel és megaláztatásokkal terhes életű kishivatalnok harca a „másikkal”, a sikerekben gazdag, pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel rendelkező fiatalabb önmagával, törvé

Karen Sztyepanjan irodalomtudományi kuriózumként is forgatható munkája először veti össze a nagy angol drámaíró és az orosz regényíró teljes művészi hagyatékát, beleértve Dosztojevszkij leveleit, jegyzetfüzeteit és publicisztikáját is. A legendás orosz ir

A XIX. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat. A szerencsétlen, balsikerekkel és megaláztatásokkal terhes életű kishivatalnok harca a "másikkal", a sikerekben gazdag, pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel rendelkező fiatalabb önmagával, törv

Gogol egyik fantasztikus elbeszélésében egy öreg uzsorás a halála előtt elhív magához egy festőművészt, és ellentmondást nem tűrve kéri, hogy fesse meg a portréját. Már tart a munka, amikor a festő egyszer csak hevesen viszolyogni kezd attól, amit tesz, é

Gogol egyik fantasztikus elbeszélésében egy öreg uzsorás a halála előtt elhív magához egy festőművészt, és ellentmondást nem tűrve kéri, hogy fesse meg a portréját. Már tart a munka, amikor a festő egyszer csak hevesen viszolyogni kezd attól, amit tesz, é

Vári Erzsébet új fordítása 2004-ben jelent meg először, munkájában a régebbi, archaizáló nyelv helyett az új, városi stílust használja. Így ír stílusválasztásáról: „Az újabb kutatások azt is bizonyítják, hogy Dosztojevszkij korának szinte minden nyelvi rétegéből merített írás közben (…) gyakran a szleng határát súroló pétervári mindennapi beszédmód elemeit, sőt barátai vagy saját önálló szóhasználatait is beépítette művébe. Ezenközben szándékosan nemegyszer tartózkodott az egyértelmű, lezárt

Vári Erzsébet új fordítása 2004-ben jelent meg először, munkájában a régebbi, archaizáló nyelv helyett az új, városi stílust használja. Így ír stílusválasztásáról: „Az újabb kutatások azt is bizonyítják, hogy Dosztojevszkij korának szinte minden nyelvi rétegéből merített írás közben (…) gyakran a szleng határát súroló pétervári mindennapi beszédmód elemeit, sőt barátai vagy saját önálló szóhasználatait is beépítette művébe. Ezenközben szándékosan nemegyszer tartózkodott az egyértelmű, lezárt