Büntetőjog Rész

A büntetőjog Különös Részének tényállásait átfogóan elemző tankönyv 2001-ben jelent meg első alkalommal. Kiugró szakmai sikerére tekintettel döntött a Kiadó az immár kilencedik, átdolgozott kiadás megjelentetéséről. A könyv rendszeres aktualizálása során

A büntetőjog Különös Részének tényállásait átfogóan elemző tankönyv 2001-ben jelent meg első alkalommal. Kiugró szakmai sikerére tekintettel döntött a Kiadó az immár kilencedik, átdolgozott kiadás megjelentetéséről. A könyv rendszeres aktualizálása során

Főiskolai jegyzet a Rendvédelmi Főiskola hallgatói részére

A Pécsi Tudományegyetem jogászprofesszorai közismert és sok kiadást megért jegyzetük tankönyvváltozatában a tőlük megszokott magas színvonalon és világos, jól tanulható stílusban elemzik a Btk. különös részének rendszerét, a fejezetek sajátosságait, az eg

Földvári József (1926–2009) Magyar büntető?jog – Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a „Földváritankönyv” utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jog

2013. július 1-jén lépett hatályba Magyarország negyedik Büntető Törvénykönyve. A hatálybalépés után eltelt első évtized tapasztalatai elegendő időt engedtek arra, hogy tematikusan, a hallgatói igényeknek megfelelően dolgozzák fel tankönyvünk szerzői a tö

2013. július 1-jén lépett hatályba Magyarország negyedik Büntető Törvénykönyve. A hatálybalépés után eltelt első évtized tapasztalatai elegendő időt engedtek arra, hogy tematikusan, a hallgatói igényeknek megfelelően dolgozzák fel tankönyvünk szerzői a tö

Földvári József (1926–2009) Magyar büntető­jog – Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a „Földváritankönyv” utolsó kiadása 2006-ban jelent meg, ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

"Az Országgyűlés 2012. június 25-ei ülésnapján fogadta el a negyedik magyar Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén lép hatályba. A tankönyv kézirata 2012. szeptember 30-án lett lezárva, így a kötet a kihirdetett törvény általános részi szabályai

Magyar büntetőjog - Általános rész Földvári József (1926-2009) Magyar büntető?jog - Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a Földváritankönyv utolsó kiadása 2006-ba

Magyar büntetőjog - Általános rész Földvári József (1926-2009) Magyar büntető?jog - Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a Földváritankönyv utolsó kiadása 2006-ba

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető?jog - Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a Földváritankönyv utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogás

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

2013. július 1-jén lépett hatályba Magyarország negyedik Büntető Törvénykönyve. A hatálybalépés után eltelt első évtized tapasztalatai elegendő időt engedtek arra, hogy tematikusan, a hallgatói igényeknek megfelelően dolgozzák fel tankönyvünk szerzői a törvény Különös részét. Jól áttekinthető, logikus rendszerben tagolt, oktatási segédanyagot készítettek, nem mondva le az olykor elengedhetetlen tudományos igényességről sem. Nagy hangsúlyt fektettek az új vagy újszerű bűncselekmények alapos elemz

A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről. A 9. § (2) bekezdése s