Budapest Főváros Levéltára

Nagy Sándor a Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. köteteként és a Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 2. köteteként megjelent munkájában a magyar főváros 19. századi válási népmozgalmának felvázolására vállalkozott. Azt vizsgálta, hogy milyen

Budapest Főváros Levéltára Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával projektet indított a Budapesten élő romák történetének feltárására, megismerésére és megismertetésére. Ennek keretében jelent meg ez a tíz szerző közreműködésével összeállított forráskiadvány, amely kilenc nagyobb témakör köré csoportosul. A szerzők a kötettel segítséget kívánnak nyújtani a téma kutatói számára, hogy könnyebben megtalálják azokat a forrásokat, amelyek felhasználásával átfogóbb képet kaphatnak a budapesti cig

Az első világháború utáni magyar memoárirodalom jelentős része foglalkozott a hadifogságban eltöltött évek személyes élményeivel. Kevésbé került be a hazai köztudatba a fogság egy másik, főként civileket érintő formája, az internálás, amely a háborús erőszaknak korábban Európában ismeretlen színterét nyitotta meg. Magyarországon a történész szakma gyakorlatilag semmilyen figyelmet nem szentelt az első világháború alatt magyar internálótáborokba zárt, illetve rendőri felügyelet alá helyezett külf

Heller Ágnes, a közelmúltban elhunyt világhírű filozófus (1929-2019) nem akart "muzealizált" szerzővé válni. A róla szóló interjúregény (Bicikliző majom, 1998) és Heller privát filozófiatörténete (Filozófiám története, 2009) azonban arról tanúskodik, hogy intenzíven foglalkoztatta a kérdés: milyen narratívában mondható el életének és szellemi fejlődésének a története. Az önéletrajz problémája elméleti szinten is érdekelte, átfogó filozófiai munkát írt Az önéletrajzi emlékezés filozófiájáról (201

Az András Edit és Mélyi József művészettörténészek, valamint Pető Andrea történész szerkesztette kiadvány a Háborúkban megerőszakolt nők budapesti emlékművének felállítását készítette elő. A nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének, a társadalmi párbeszéd és az emlékezetpolitika formálásának céljából Budapest Főváros Önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet, ennek a végső célja, hogy a háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelyet kap

A Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 25. és a Budapest történetének forrásai 15. kötete Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Egyetemi Könyvtára és Levéltára közös kiadásában jelent meg. A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt. A kötet a Budai Jezsuita Akadémia, a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum rövid történetét és hallgatóságát közli, valamint a Pest városi Jogi Tanfolyamról fenn

A forráskiadvány Ukrajna Állambiztonsági Szolgálata Ungvári Levéltárában feltárt KGB-dokumentumokból ad válogatást magyar fordításban. A 347 forrást tartalmazó kötet két fő fejezetre tagolódik. Az első rész a forradalom leverése után Magyarországról a Szovjetunióba deportált magyar állampolgárokkal kapcsolatos iratokat, a második a Kárpátalján élő magyar nemzetiségű, a magyar forradalom hatására szervezkedő csoportokra vonatkozó dokumentumokat közöl. Nyilvánosságra hozza a deportált forradalmáro

Hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó: a kiadvány a 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezetét, a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiáját mutatja be források tükrében. A 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezete a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiája. A magyar történetírásban élő Gulag fogalomnak a közelmúl

A Városliget Budapest legnagyobb, kiemelt idegenforgalmi jelentőségű közkertje. A mocsaras legelő helyén kialakított zöldterület története immár több mint kétszáz évet ölel át. Jelentőségét az adja, hogy egy város a saját polgárai számára, saját anyagi forrásaiból hozta létre, azaz Európa első, közpénzből megvalósult nyilvános parkjaként tekinthetünk rá. Az eredeti tájképi kert arculata többször jelentősen megváltozott, szórakoztató központ és nemzeti emlékhelyek is helyet kaptak benne, fő szerk

A 19-20. századi szaporodó nagyvárosokban, új metropoliszokban korábban sosem látott arányban jelentek meg az egyedül élő emberek, mai szóhasználattal "szinglik". Kötetünk elsősorban a budapesti egyedülállókról, ahogy korábban nevezték őket, garzonemberekről, majd az 1920-as évektől felbukkanó garzonnőkről és a számukra kialakított speciális kislakásforma: a garzonlakás születéséről, lakás- és bérháztörténeti hátteréről szól sokféle forrás - történeti statisztikai adatok, sajtó és irodalmi szöve

Jelen kiadvány az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat részét képező Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat V. kötete. Az 1686-ban az oszmán uralom alól felszabadított romos, lakatlan Buda nyomaiban is alig emlékeztetett az egykor közép-európai jel