Budapest Főváros Levéltára

Nagy Sándor a Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. köteteként és a Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 2. köteteként megjelent munkájában a magyar főváros 19. századi válási népmozgalmának felvázolására vállalkozott. Azt vizsgálta, hogy milyen

Az első világháború utáni magyar memoárirodalom jelentős része foglalkozott a hadifogságban eltöltött évek személyes élményeivel. Kevésbé került be a hazai köztudatba a fogság egy másik, főként civileket érintő formája, az internálás, amely a háborús erős

Heller Ágnes, a közelmúltban elhunyt világhírű filozófus (1929-2019) nem akart muzealizált szerzővé válni. A róla szóló interjúregény (Bicikliző majom, 1998) és Heller privát filozófiatörténete (Filozófiám története, 2009) azonban arról tanúskodik, hogy i

Az András Edit és Mélyi József művészettörténészek, valamint Pető Andrea történész szerkesztette kiadvány a Háborúkban megerőszakolt nők budapesti emlékművének felállítását készítette elő. A nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének, a társadalm

Kardos András a nyolcvanas években több évig kérlelte Vajda Mihályt, hogy készítsenek egy hosszú interjút Lukács Györgyhöz fűződő kapcsolatáról, a Lukács köré szerveződő Budapesti Iskoláról, az Iskola felbomlásának körülményeiről. Az interjú végül 1984-be

Kardos András a nyolcvanas években több évig kérlelte Vajda Mihályt, hogy készítsenek egy hosszú interjút Lukács Györgyhöz fűződő kapcsolatáról, a Lukács köré szerveződő Budapesti Iskoláról, az Iskola felbomlásának körülményeiről. Az interjú végül 1984-ben készült el, a gépelt kéziratot azonban a rendőrség elkobozta. Az interjú kéziratának másolata, amely e kötet alapjául szolgált, közel négy évtizeddel később került elő a másolatról elfeledkező Vajda Mihály pincéjéből. A filozófus halála után m

Óbuda gyakran kerül szóba a vendéglátással kapcsolatban, számos munka született az óbudai kocsmákról, fogadókról, éttermekről. Ezek az írások azonban kivétel nélkül a 19. századvégi, 20. századi állapotokat vizsgálják - a mai napig a városrész identitásának meghatározó eleme "Krúdy Óbudája". De miből és hogyan született meg ez a jellegzetes, a budai Tabánhoz vagy a bécsi Grinzinghez hasonlítható külvárosi kiskocsmás negyed a 19. század végére? Erre a kérdésre keresi a választ Simon Katalin friss

Az első világháború utáni magyar memoárirodalom jelentős része foglalkozott a hadifogságban eltöltött évek személyes élményeivel. Kevésbé került be a hazai köztudatba a fogság egy másik, főként civileket érintő formája, az internálás, amely a háborús erőszaknak korábban Európában ismeretlen színterét nyitotta meg. Magyarországon a történész szakma gyakorlatilag semmilyen figyelmet nem szentelt az első világháború alatt magyar internálótáborokba zárt, illetve rendőri felügyelet alá helyezett külf

Budapest Főváros Levéltára Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával projektet indított a Budapesten élő romák történetének feltárására, megismerésére és megismertetésére. Ennek keretében jelent meg ez a tíz szerző közreműködésével összeállított forráskiadvány, amely kilenc nagyobb témakör köré csoportosul. A szerzők a kötettel segítséget kívánnak nyújtani a téma kutatói számára, hogy könnyebben megtalálják azokat a forrásokat, amelyek felhasználásával átfogóbb képet kaphatnak a budapesti cig

A könyv mintegy félezer darabból álló családi levelezésen és családi fényképeken keresztül enged bepillantást a Pátkai család, egy középosztálybeli fővárosi família életébe a második világháború által teremtett rendkívüli körülmények között. A Pátkai család levelezése az 1940-es évekből 2016-ban ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltárába, a leszármazottak azon kívánságával, hogy azok megjelenhetnének könyv formájában. A Budapest Főváros Levéltára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem B

A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak. A bálokon, divatlapokban és általában a nyilvánosság színterein a nemzeti problematika mindenki számára érthető formában jelent meg: a nyelv, a zene és a tánc mellett az öltözék lett a nemzetiesedés mértékének mutatója. A kötet azt mutatja be, hogy elsősorban a divatsajtó és másodsorban a divatos holmik előállítói mil

Heller Ágnes, a közelmúltban elhunyt világhírű filozófus (1929-2019) nem akart "muzealizált" szerzővé válni. A róla szóló interjúregény (Bicikliző majom, 1998) és Heller privát filozófiatörténete (Filozófiám története, 2009) azonban arról tanúskodik, hogy intenzíven foglalkoztatta a kérdés: milyen narratívában mondható el életének és szellemi fejlődésének a története. Az önéletrajz problémája elméleti szinten is érdekelte, átfogó filozófiai munkát írt Az önéletrajzi emlékezés filozófiájáról (201

A Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 25. és a Budapest történetének forrásai 15. kötete Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Egyetemi Könyvtára és Levéltára közös kiadásában jelent meg. A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt. A kötet a Budai Jezsuita Akadémia, a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum rövid történetét és hallgatóságát közli, valamint a Pest városi Jogi Tanfolyamról fenn

Az András Edit és Mélyi József művészettörténészek, valamint Pető Andrea történész szerkesztette kiadvány a Háborúkban megerőszakolt nők budapesti emlékművének felállítását készítette elő. A nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének, a társadalmi párbeszéd és az emlékezetpolitika formálásának céljából Budapest Főváros Önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet, ennek a végső célja, hogy a háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelyet kap

A kiadvány Kós Károly építészeti munkásságának az első, az 1907-től 1914-ig terjedő meghatározó időszakát mutatja be. Kós 1902-ben jött Budapestre. Az egyetemről kikerülve igen sok megrendelést kapott, köztük egy jelentős fővárosi beruházás, az Állat- és Növénykert pavilonjainak megtervezését. Az 1909-es év fordulópontot jelentett életében, ekkor határozta el, hogy Sztánán fog letelepedni, házat építeni és családot alapítani. Ettől kezdve a budapesti tervezések mellett egyre több erdélyi munkát

Hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó: a kiadvány a 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezetét, a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944-1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiáját mutatja be források

A 19-20. századi szaporodó nagyvárosokban, új metropoliszokban korábban sosem látott arányban jelentek meg az egyedül élő emberek, mai szóhasználattal szinglik. Kötetünk elsősorban a budapesti egyedülállókról, ahogy korábban nevezték őket, garzonemberekrő

A kötet elsősorban a székesfőváros közélelmezési ügyosztályának Budapest Főváros Levéltárában őrzött iratanyagára és a korabeli sajtóra támaszkodva mutatja be az I. világháború alatti hátország egyik meghatározó problémáját: az élelmiszerellátás alakulásának összetevőit. A lakosság mindennapi küzdelmei mellett a könyv megismerteti az olvasót a hatóságokra nehezedő sokrétű feladatokkal, például a központi elosztás és a jegyrendszer kialakításával Eközben az is kirajzolódik, hogy a különböző élelm

A forráskiadvány Ukrajna Állambiztonsági Szolgálata Ungvári Levéltárában feltárt KGB-dokumentumokból ad válogatást magyar fordításban. A 347 forrást tartalmazó kötet két fő fejezetre tagolódik. Az első rész a forradalom leverése után Magyarországról a Szovjetunióba deportált magyar állampolgárokkal kapcsolatos iratokat, a második a Kárpátalján élő magyar nemzetiségű, a magyar forradalom hatására szervezkedő csoportokra vonatkozó dokumentumokat közöl. Nyilvánosságra hozza a deportált forradalmáro

A kötet elsősorban a székesfőváros közélelmezési ügyosztályának Budapest Főváros Levéltárában őrzött iratanyagára és a korabeli sajtóra támaszkodva mutatja be az I. világháború alatti hátország egyik meghatározó problémáját: az élelmiszerellátás alakulásá