Bőr nemzeti

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magyar és a ro

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magyar és a rokon nyelvek kapcsolatáról, de szól tanulmánya az Árpádkori török személyneveinkről, a Honfoglalás előtti török szavainkról, de egyéb etimológiai értelmezése is ismert. Ezek közé tartozik a jelen kötetben megjelentetett: „A bor” etimológiáját bem

A bor Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magya

A bor Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magya

A bor Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magya

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magyar és a rokon nyelvek kapcsolatáról, de szól tanulmánya az Árpádkori török személyneveinkről, a Honfoglalás előtti török szavainkról, de egyéb etimológiai értelmezése is ismert. Ezek közé tartozik a jelen kötetben megjelentetett: "A bor" etimológiáját bem

A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakában jelentkezett, legalább is ezt bizonyítják azok a bronzból készült hajtűk, függők, fatövisekből készült fésűk, amelyeket az őskori ember letelepülési helyein találtak. Igen valószínű, hogy az őskori ember bőrének szépítésére ugyanazokhoz az eljárásokhoz folyamodott, amelyeket a kultúra alacsony fokán álló primitív ember ma is alkalmaz és feltehető, hogy bőrét festette, tetoválta, vagy díszítő hegeket idéze

A bor Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Nyelvtudósként számtalan tanulmányt írt a magya

A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakában jelentkezett, legalább is ezt bizonyítják azok a bronzból készült hajtűk, függők, fatövisekből készült fésűk, amelyeket az őskori ember letelepülési helyein találtak. Igen valószínű, hogy az őskori ember bőrének szépítésére ugyanazokhoz az eljárásokhoz folyamodott, amelyeket a kultúra alacsony fokán álló primitív ember ma is alkalmaz és feltehető, hogy bőrét festette, tetoválta, vagy díszítő hegeket idézet

Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok előállításának, kezelésének fontos tudnivalóit. Jelen szakköny

Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok előállításának, kezelésének fontos tudnivalóit. Jelen szakkönyv olyan szerzők munkáinak folytatása, mint Pettenkoffer Sándor, Molnár István, Vargha Imre, de a külföldi szakirodalom fejlődésének ismereteit és tudását is összegzi.

Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rendes tanára. Könyvébe

Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rendes tanára. Könyvében a borkezelés legfontosabb alapelveit fekteti le: "A must hibátlan erjedésének, a bor fejlődésének és jó minőségben való eltartásának első és legfontosabb feltétele a tisztaság. Ez okból, mielőtt a szüretet megkezdenők, rendbe kell hoznunk a p

A bor, sör, szeszesitalok előállítása és szakszerű kezelése Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok

A bor, sör, szeszesitalok előállítása és szakszerű kezelése Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok

Útmutató a must és bor okszerű kezelésére Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi

Útmutató a must és bor okszerű kezelésére Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. - Budapest, 1914. október 27.) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi

Fuchs Elemér és Dr. Szathmáry Arisztid kiváló szakmunkában mutatják be egyrészt a borászati ismeretek tárházát, másrészt az egyéb alkohol tartalmú italok, mint pl. a sör és egyéb szeszesitalok előállításának, kezelésének fontos tudnivalóit. Jelen szakkönyv olyan szerzők munkáinak folytatása, mint Pettenkoffer Sándor, Molnár István, Vargha Imre, de a külföldi szakirodalom fejlődésének ismereteit és tudását is összegzi.

Tisztaság a helyes borkezelés első feltétele. Ha a gazda szüretelő házában és pincéjében állandóan nagy gondot fordít a tisztaságra, nemcsak kevesebb fáradsággal tudja borát készre kezelni, hanem a legtöbb bajnak elejét veszi s ily módon jól fejlődött, eg

A bor végigkíséri az emberi életet. Ez nemcsak ránk nézve igaz, hanem minden ősi civilizációra, kultúrára nézve is. A szerző végigvezeti olvasóit a szőlőművelés kezdeteitől, a bor készítéséig, vallási szerepéig, a bordalok megjelenéséig, a magyar hagyomán