Beavatás

Részlet a regényből: Nagyra becsült Keresztatyám, a naplót, amelyet Lordságod számára írni kívánok, e szavakkal kezdem - illőbb szavakat nem találván! Nos, lássuk. A hely: végre a hajón. Az év: tudja jól. A nap? Csak az a fontos, hogy átkelésem első

William Golding

A Táltos Bolond az a steril filozófiákon messze túl vándorolt, tényleges boldogság-képességgel és annak megfelelő egészséggel, meg tényleges boldog élettel rendelkező, varázslatos hétköznapi személy, akivé te is válhatsz, ha elolvasod ezt a könyvet, és, a

„Mindazoknak, akik készen állnak arra, hogy valóra váltsák álmaikat, látomásaikat és vágyaikat.” Belső békénk alapja a tudatosság. A tudatosság tökéletesítése a kulcs ahhoz hogy megváltozzanak azok az érzelmi és viselkedésbeli minták, amelyek boldogt

William Golding Beavatás antik (Európa Könyvkiadó), 1983 285 o., kemény kötés védőborítóval, jó állapotú könyvtári példány volt 680.- A Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége tájá

A Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt , naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni

Húszezer fényévnyire a Földtől David Whist és fia az első telepesek magányos életét éli egy paradicsomi bolygón. Néhány éve még többen voltak, de a törékeny idill egyszer csak megbomlott, és az anya áldozatul esett valaminek, amit azóta sem sikerült megérteni. Pedig sürget az idő, mert tizennégyezer újabb telepes közeledik, akiknek biztonsága, sőt élete múlik azon, hogy David megfejti-e a primitív őslakók titkát. Mert ha kezdetét veszi a beavatás szertartása, az éppúgy jelentheti a megváltást az

A Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt , naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni

Mari az ünnepelt színésznő sikereinek csúcsán egyik pillanatról a másikra eltűnik a világ szeme elől. Még vőlegénye, az indiai származású színházrendező sem tudja, hol lehet. Tíz évvel később egy véletlen folytán, vagy talán a sors szeszélye révén a leveg

A beavatás szertartása története régóta élt bennem, az alapötlete nyolc-kilenc évvel ezelőtt fogant meg. Nem siettem vele, az évek során hagytam, hadd növekedjen, munka vagy pihenés közben, vagy nemegyszer egy-egy álomban látott képpel, epizóddal. Ter

A tisztánlátás, amely a beavatás modern tudományának alapja, mindig is létezett. Az elmúlt korszakokban a tisztánlátás elemi erőként jelent meg az emberekben. A ma élő emberek lelkének szükségleteit ki kell elégítenünk, nem alapozhatunk a hatalomra, hanem a beavatási képzéssel a fejlődési szintet kell emelnünk.Rudolf Steiner jelen előadásaiban Krisztus megismerését és ezáltal az emberi én fejlődését mutatja be az antropozófia látásmódján keresztül.

Kis terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei

Akad ?hazánkban számos világörökségre méltó táj, város, épület, de mind között a legősibb, legpompásabb, legbecsesebb, tehát a legméltóbb e címre a magyar nyelv, a kőkor élő nyelve. A hazugság a közösség tagadása. Tanítványnak lenni nem művészet, hane

Alphonse Louis Constant Abbé, akit a mágia világa Eliphas Lévi Zahed néven ismer 1810-1875-ig Párizsban élt. A XIX. század talán legjelentősebb személyisége, aki elindította a mágia új reneszánszát. Művei számtalan nyelven megjelentek és szinte mindenki, aki a mágia iránt érdeklődik, az találkozik Lévi nevével. Jelen műve is komoly felkészültségről árulkodik, hiszen a beavatás-beavatottság lényegét és látásmódját tükrözi. A beavatás-önbeavatás a szellemi nagykorúvá válást jelenti, rítusokban és

Pierre de Lasenic műve bevezeti az olvasót a hermetika elméleti és gyakorlati titkaiba. Hermész Triszmegisztosz tanait értelmezve, miszerint az ember köztes lény Ég és Föld között, s mivel mindent megtehet, bármivé válhat, ezért kis világ"-nak nevezhetjük, ebből következik, hogy mindaz, ami megvan a nagy világ"-ban, lehetőségében fellelhető a kicsiben is. Ez az univerzális és az analógiatörvény alapja. A szerző megismerteti a különböző szimbólumrendszerek és a hermetikus terminológia lényegét, a

A beavatás kulcsa Alphonse Louis Constant Abbé, akit a mágia világa Eliphas Lévi Zahed néven ismer 1810-1875-ig Párizsban élt. A XIX. század talán legjelentősebb személyisége, aki elindította a mágia új reneszánszát. Művei számtalan nyelven megjelentek

A hermetikus beavatás Pierre de Lasenic műve bevezeti az olvasót a hermetika elméleti és gyakorlati titkaiba. Hermész Triszmegisztosz tanait értelmezve, miszerint az ember köztes lény Ég és Föld között, s mivel mindent megtehet, bármivé válhat, ezért k

A beavatás kulcsa Alphonse Louis Constant Abbé, akit a mágia világa Eliphas Lévi Zahed néven ismer 1810-1875-ig Párizsban élt. A XIX. század talán legjelentősebb személyisége, aki elindította a mágia új reneszánszát. Művei számtalan nyelven megjelentek

A hermetikus beavatás Pierre de Lasenic műve bevezeti az olvasót a hermetika elméleti és gyakorlati titkaiba. Hermész Triszmegisztosz tanait értelmezve, miszerint az ember köztes lény Ég és Föld között, s mivel mindent megtehet, bármivé válhat, ezért k

Az emberi szellem előtt nincs akadály, amennyiben ismeri a helyes utat és tudja, mi az igazságosság. Egyedül az igazságos szellem ismeri a törvényeket és tiszteli a harmóniát, akarata az expanzív és az azzal ellentétes mozgásra készen áll, az entellektüel annyira kifejlődött, hogy esetében a felelősség új dimenziókba jut, képes lesz végrehajtani mindazt, amit az alábbiakban leírok. Van azonban egy szívből jövő kérésem: nem kívánok moralista és felügyelő lenni, de az ismeretlen beavatottat figyel