A reformáció

Az SZTE Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, valamint az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép- Európában Lendület Kutatócsoport és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet szervezésében 2017. december 7-9. között Debrecenben került sor a III. Neolatin Konferenciára. A tanácskozást a két korábbihoz hasonlóan jelentős szakmai érdeklődés övezte, amit az is jelez, hogy a konferencia két és fél napja alatt több mint harminc előadás hangzott el a reformáci

A magyar történelem bővelkedik olyan korokban és kisebb korszakokban, melyeknek emlékét a történetíráson kívül a szájhagyomány, a népi történeti tudat is megőrizte. Ilyen témakör a magyar néphagyományban a reformáció kora is, ugyanis a Kárpát-medencét

Kutak, a test és lélek megújuló erejének éltető forrásai. A kötetben két kút között igazodnak a magyarországi humanizmus jelenségeit vizsgáló tanulmányok. A ferrarai Castello oszlopcsarnokos udvarán ma is ott a kút, amelynek közvetlen szomszédságában volt Guarino mester otthona. Innen áradt az itáliai humaniz mus frissítő áramlata Janus Pannoniuson keresztül Pannóniába, először a király környezetébe, majd az újra fogékony főpapi udvarokba. Száz évvel később az északi Wittenberg egyeteme vette át

A 16. század végére minden készen állt arra, hogy a reformáció az erdélyi románok körében is sikereket érjen el. A reformátorok által oly kedvelt szövegeket (káté, evangéliumok, zsoltárok, énekeskönyvek) immár románul is lehetett olvasni. Volt erőteljes kálvinista szellemiséget sugalló prédikációskötet. Volt protestáns szellemű agenda, melyben először írták le románul a hívek hétköznapi életét is nagymértékben befolyásoló egyházi szertartások (keresztelés, esküvő, temetés, úrvacsora) rendjét. Vo

A római katolikus bibliakiadások ószövetségi részében hét könyvvel több található, mint a protestáns változatokban. Hogyan alakult ki ez a különbség, és mi lett a sorsa a „hiányzó” könyveknek? Milyen szerepet játszott ebben a reformáció? A kötet szerzője e kérdések mentén tárja fel az apokrif vagy más néven deuterokanonikus könyvek történetét és jelentőségét. Külön fejezetet szentel a magyarországi fejleményeknek, végül egy kiválasztott apokrif irat teljes történetét mutatja be a megszületésétől

Ez a könyv nem korszak-monográfia. Sem műfaji, sem kutatásmódszertani szempontból nem ilyen ambícióval készült. Legfontosabb célkitűzése a hosszú reformáció fogalmának és lehetséges alkalmazásainak bemutatása. A hosszú reformáció egyrészt olyan kutatási korszakalakzat, amelynek időhatárai 1500 és 1800 közé tehetők. Ily módon mind a négy bevett felekezetre kiterjeszthető és alkalmazható. Másrészt olyan irodalomtörténeti kategória, amely a fenti korszakalakzat kontextusában és periodizációja értel

Az Eretnekek vagy mártírok a korai angol reformáció két kiemelkedő személyiségének, William Tyndale és John Frith munkásságát mutatja be, elsősorban a nagy humanista, Morus Tamással folytatott hitvitáikon keresztül. Tyndale a bibliafordításával ugyanúgy nyelvteremtő zseni volt, mint Luther vagy Károli. Bibliafordításának mintegy nyolcvan százalékát átvette az 1611-ben megjelent Jakab-kori Biblia (King James Bible), amelyet egészen a huszadik század elejéig használtak. A könyv olyan fontos elméle

"1689-ben Brassó városát tűzvész pusztította, amelynek áldozatául esett a város egykori Szűz Mária (1542 óta evangélikus) plébániatemploma is. A tűzvész összefüggött azzal a török uralom megtörését eredményező történelmi változással, amelynek során 1687-ben Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Brassó lakosságának 1688-as lázadása, amelyet Caraffa császári generális fojtott el, a tűzvész közvetlen előzményei közé tartozik. Erre a katasztrófára emlékeztet a főtemplom újkori "Fekete templom" eln