Aquincum

A Kr. u. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Superiorra osztva azt. A római jelenlét azonban közel egy évszázadig pusztán katonai volt, sok helyen megmar

Különleges könyvet tart a kezében a tisztelt Olvasó. A gyűjteményes kötet a Rózsa Ferenc- és Magyar Lajos- díjas publicistának, a Magyar Rádió Aranytollal kitüntetett volt munkatársának, a Falurádió volt szerkesztőjének közel száz, mély humanizmusról tanúskodó írását adja közre. Buzás Andor kötődése a hazai tájhoz, a vidékhez, a föld közelében élő és abból megélni próbáló emberekhez pályája kezdetétől elvitathatatlan. E világot egyedülálló módon jelenítette meg rádiós publicisztikáiban, amelyek

Erzsébet királyné a pólyában Rudolfot ringatja, Gizella érdeklődéssel figyeli testvérét. A meghitt családi esemény arra emlékeztet, hogy 1858. augusztus 21-én, Laxenburgban látta meg a napvilágot a régen várt trónörökös. Mayerlingben, 1889. január 30-án, egy ígéretes pálya fejeződött be, tragikus körülmények között. A szerző nem a titkok megfejtésére vállalkozott, de az érdeklődők megismerhetik Rudolf magyarországi kötődését, a róla szóló anekdotákat és fotókat, tizenöt éves korában magyarul írt

Erzsébet királyné és Diana hercegnő, a két nevezetes szépség sorsa érdekes, sokszor meghökkentő hasonlóságot mutat. Kötetünk több mint száz képpel, köztük alig ismert, vagy még sohasem publikált, exkluzív fotókkal, személyes visszaemlékezésekkel, kortárs beszámolókkal, egyedi módon hasonlítja össze a két világhírű szépség életútját. Erzsébet királyné és Diana gyönyörűek voltak. Jók. Igazságosak. Lázadók. Tragikus végük is hasonló. De van valami, ami mélyebben, s egészen rejtélyes módon teszi has

A Kr. u. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Super

2011 első félévében hazánk tölti be az Unió soros elnökségét, és ennek keretében sok miniszteri tanácskozásnak és szakértői konferenciának ad helyet a gödöllői kastély most felújított lovardája. Gödöllő városa pedig a Barokk Év rendezvénysorozatával tiszteleg Grassalkovich I. Antal munkássága előtt és egyben emlékeznek Mária Terézia 260 évvel korábbi látogatására. E jeles eseményekhez kapcsolódóan, az Aquincum és az Őfelsége Kiadók közös emlékező sorozatának negyedik köteteként adjuk ki a Grassa

Varázslatos Óbuda. Megannyi velünk élő történelmi emlék. De hol vannak a muskátlis, leanderes kis udvarok, ahol az ősszel üstben főzött szilvalekvár illata lengett? Hol vannak azok a régi paradicsombefőzések, amik a gyakran 10-15 főből is álló családok részére biztosították egész télen a jobbnál jobb ételek sorát? Hol a cseresznye-búcsú, a szüret vidámsága, a disznóvágás semmihez sem hasonlítható téli hangulata? Vajon mit ettek eleink, mit hoztak magukkal az óhazából a bevándorolt német családok

"Az Óbuda kultúrájáért díjjal kitüntetett Gálosfai Jenőné, aki immár negyedik könyvében foglalkozik a szeretett városrész múltjával és hagyományaival, ebben a kétnyelvű, magyar és német szövegű kötetben Óbuda temetőit, emlékhelyeit járja körbe, az elmúlással és az emlékezéssel kapcsolatos óbudai szokásokat eleveníti fel. Mert ahol emberek élnek, ott halottak is vannak. Óbuda földje sok nép, sokféle temetkezési mód, rituálé emlékeit takarja. A régi Óbuda, szinte valamennyi emlékével együtt eltűnt

A Kr. u. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Superiorra osztva azt. A római jelenlét azonban közel egy évszázadig pusztán katonai volt, sok helyen megmaradt a régi törzsi szervezet, és a legiók állományát is a helyi lakossággal töltötték fel. Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplál

A Kr. u. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Superiorra osztva azt. A római jelenlét azonban közel egy évszázadig pusztán katonai volt, sok helyen me

Erzsébet magyar királyné (München, 1837 - Genf, 1898) emlékét politikai rendszereken, államformákon, országhatárokon átívelve őrzik a magyarok. Egyedülállóan maradtak meg a róla elnevezett épületek, hidak, a személyéhez kapcsolódó emlékhelyek. Arcvonásait, alakját festményeken és szobrokkal örökítették meg. A történelem viharaiban az alkotások egy része megsemmisült, másik részük előkerült és a rendszerváltás után ismét hirdeti a magyarok szeretett királynéjának emlékét. A Sisi képeskönyve - a c