A posztmodern

A szerző alaptézise az, hogy a jövő egyes nagy tendenciái a múlt ismeretében előre láthatóak. Ennek az axiómának a - jó esetben - bizonyítékát láthatja az Olvasó, hiszen egy először 2008-ban megjelent, vállaltan konzervatív szemléletű, ismeretterjesztő es

A 19. században Európa beteg embereként az Oszmán Birodalmat aposztrofálták. Ma egész Európa, így benne Magyarország is beteg. Az öreg földrész - és persze hazánk is - átélt már válságokat. Ez a válság a szerző, a történész Illik Péter szerint talán nem s

Mi jön a posztmodernre? - vagyis mi történt az amerikai próza klasszikus szerzőivel a stílus- és korszakfogalom eltűnésével-kiüresedésével, és kik léptek a nyomukba? Miről és hogyan ír mostanság Pynchon, DeLillo, Roth és McCarthy? Hogyan reagálnak a klasszikus posztmodern szerzők nyomdokain haladók: Wallace és Franzen, Foer és Chabon, Eggers és Vollmann? Hogyan lehet egyáltalán jellemezni a kortárs amerikai próza terében a posztmodern helyében megjelenő, annak talajáról elrugaszkodó írásmódokat?

Jelen kötetünk amely a tavaly indult Kultúra Irodalom című könyvsorozat harmadik darabja a magyar líra történeti hagyomány késő- és posztmodern poétikái közti párbeszéd lehetőségeit vizsgálja. A késő modern versnyelvi tradíció (József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Illyés Gyula, Rab Zsuzsa) új szempontú megközelítésein túl foglalkozik annak különféle formációkban való, posztmodern továbbélésével; az át- és újraírással (Borbély Szilárd), a szövegközi és szövegbelső emlé

A terrorizmus a 20. század végén és a 21. század elején nemcsak a végletekig átformálta az állami, közösségi és személyi biztonságról alkotott elképzeléseket, hanem gyakorlatilag az új típusú kihívások legjelentősebbikévé vált. A könyvben vizsgált térség

Nyitott műalkotások léteznek, de hogyan lehetségesek? - transzformálható akár a klasszikus lukácsi kérdés. A jelen értekezés ugyanis azt járja körbe, hogy miként alakulhat ki értelmes, esztétikailag releváns műforma a szándékoltan és programszerűen befejezetlen, "formabontó" posztmodern szépirodalmi elbeszélésekben, a problémát elméleti és műelemző szinten is elhelyezve. A könyv az arisztotelészi kezdet, közép és vég egységkritériumának felidézésétől a szélsőséges és értelmezhetetlen nyitottságo

A terrorizmus a 20. század végén és a 21. század elején nemcsak a végletekig átformálta az állami, közösségi és személyi biztonságról alkotott elképzeléseket, hanem gyakorlatilag az új típusú kihívások legjelentősebbikévé vált. A könyvben vizsgált tér

A terrorizmus a 20. század végén és a 21. század elején nemcsak a végletekig átformálta az állami, közösségi és személyi biztonságról alkotott elképzeléseket, hanem gyakorlatilag az új típusú kihívások legjelentősebbikévé vált. A könyvben vizsgált térség geopolitikai és stratégiai feszültségei tartósak, összetettek, és várhatóan növekszenek. Ennek egyik fő oka Kína felemelkedése és az erőviszonyok változása. Kína új külpolitikája közvetlenül befolyásolja Kelet-Ázsia békéjét, biztonságát, együtt

Nyitott műalkotások léteznek, de hogyan lehetségesek? - transzformálható akár a klasszikus lukácsi kérdés. A jelen értekezés ugyanis azt járja körbe, hogy miként alakulhat ki értelmes, esztétikailag releváns műforma a szándékoltan és programszerűen befejezetlen, "formabontó" posztmodern szépirodalmi elbeszélésekben, a problémát elméleti és műelemző szinten is elhelyezve. A könyv az arisztotelészi kezdet, közép és vég egységkritériumának felidézésétől a szélsőséges és értelmezhetetlen nyitottságo