Ablonczy

Ritkán születnek mesék tízen vagy huszonéveseknek pedig a mesék varázsa nem csupán az apróké. Pár évvel ezelőtt jelent meg ennek a kötetnek az első kiadása. Most – párhuzamosan az újabb kötettel – fontosnak találtuk megjelentetni a régieket is. Ezek a mes

Ablonczy Ágnes, (Dr. Michna Ottóné) új kötetébe olyan történetek és mesék kerültek, amelyekben több tán a titok, mint égen a csillag, de hát éppen ez érint, -ha érint – hisz mind tudjuk, éreztük már magunkon innen, földön túl a megfoghatatlan és megmagyar

Hogy vagy, Laci bácsi? - kérdeztem tőle már új otthonában, Barcsay utcai lakásán. Azután elutaztam hozzá Debrecenbe, Szegedre, Nyíregyházára, hogy alkalmi otthonaiban, színészházak szobáiban tudakoljam közérzetét. Íródeákjának tekintettem magam, s a vele

Hogy vagy, Laci bácsi? - kérdeztem tőle már új otthonában, Barcsay utcai lakásán. Azután elutaztam hozzá Debrecenbe, Szegedre, Nyíregyházára, hogy alkalmi otthonaiban, színészházak szobáiban tudakoljam közérzetét. Íródeákjának tekintettem magam, s a vele

Teleki Pál a két háború közötti időszak miniszterelnökei közül talán a legélénkebben van jelen a társadalmi emlékezetben. Tudós, főcserkész, a revízió ideológusa, aki rendre feltűnik az 1938 és 1940 közötti területvisszacsatolások fotóin. Rejtélyesnek

Teleki Pál a két háború közötti időszak miniszterelnökei közül talán a legélénkebben van jelen a társadalmi emlékezetben. Tudós, főcserkész, a revízió ideológusa, aki rendre feltűnik az 1938 és 1940 közötti területvisszacsatolások fotóin. Rejtélyesnek

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” t

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” t

A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a 20. században

Tizenkét évvel a nagysikerű Trianon-legendák című kötet után ABLONCZY BALÁZS újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt. A szerző magyar történész által eddig soha nem látott levéltári forrásokat kutatott fel a párizsi Grand Orient sz

A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politika

1940. szeptember 5-én reggel a második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség átlépte a trianoni békeszerződésben megállapított magyar–román határt, és ezzel Észak-Erdély 50 hónapra ismét Magyarország része lett. Ablonczy Balázs könyve e bő négy év kr

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendsz

Ablonczy László színháztörténész, kritikus esszékötete a kezdetektől, vagyis 1790-től követi nyomon a magyarországi Hamlet-előadások történetét egészen a sorsfordító 1956-os esztendőig. Problémaérzékeny, részletgazdag kutatómunkája izgalmas szellemi kalandokat kínál nemcsak a magyar színjátszás története iránt érdeklődők, hanem a kultúrpolitika, a nemzeti hagyomány és emlékezet kérdései iránt nyitott olvasók számára is.

A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politika

Tizenkét évvel a nagysikerű Trianon-legendák című kötet után ABLONCZY BALÁZS újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt. A szerző magyar történész által eddig soha nem látott levéltári forrásokat kutatott fel a párizsi Grand Orient sz