20 században

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releván

Tilkovszky Loránt

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvil&

A szerző 1971-től a Bonni Egyetemen a kelet-európai katolikus egyház történetét adja elő. Álmában sem remélte, hogy még életében megvalósul az a gyökeres fordulat, amely a Szovjetunió bukását és a kommunizmus megszűnését foglalta magában. A tudatosan egyházüldöző rendszer jellemzői ma már történelem, az Egyház visszanyerte szabadságát. A kötet célja nem a korszak maradéktalan bemutatása, hanem a fő irányvonalakra való utalás. Elsősorban a kommunista egyházüldözést, majd a politikai fordulattal b

A történeti Magyarország, illetve a Kárpát-medence évszázadok óta népek, nemzetiségek együttélésének tere. A kötet tanulmányai ebbe a történetbe kínálnak betekintést.

A szerző politikai elmélet és politikai gyakorlat, eszme és tett mindenkori kölcsönhatását vizsgálja. A politikai gondolkodás formálódásában tekintettel van a korszak filozófiai, jogi, szociológiai, közgazdaságtani, biológiai fővonalaira és a politikára gyakorolt hatásaikra. A szövegben erős szálként húzódik végig a politikai áramlatok kölcsönhatásainak, egymás közötti vitáinak, valamint alkalmi összecsiszolódásuk és széttartásuk jelenségének követése. A másik meghatározó vonulatot az a folyamat

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartottn konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizs

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században -Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudomán

Grendel Lajos A modern magyar irodalom története első kiadása (2010) után - kisebb-nagyobb megszakításokkal - szinte a haláláig dolgozott könyve bővítésén. Mindez részben betoldásokat, kiegészítéseket jelentett a meglévő fejezeteknél, amikor úgy ítélte me

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták. A huszadik században azonban a mindennapi életet, a társadalom összetett valóságát kezdték el értelmezni, továbbá javaslatokat tettek a közösségi problémák megoldására. Meglátásaikat az akkortájt kibontakozó társadalomtudományokra igyekeztek építeni, így aztán az

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században –Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti, módszertani irányzataira helyezte a hangsúlyt. A történeti folyamat bemutatása során előtérbe állította a néprajzi kutatások intézményeinek, fórumainak, ko

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században –Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti, módszertani irányzataira helyezte a hangsúlyt. A történeti folyamat bemutatása során előtérbe állította a néprajzi kutatások intézményeinek, fórumainak, ko

Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a term...

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században –Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar népra...

A népi gondolat a 20. században A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is v...