20 században

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releván

Tilkovszky Loránt

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvil&

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releváns történeti értékelést elősegítő új fogalomkészlet segítségével és szintetizáló jelleggel. Az események "hosszú időtartamban" való szemlélete az oksági viszonyok hierarchiáját is átrendezi és lehetőséget ad a történeti értékelésre, illetve a köv

Milyen szempontok határozták meg az első világháborút követően a Szentszék keleti missziós terveit? Milyen szerepet kapott ezekben az elképzelésekben Románia, a régió legszínesebb etnikai, kulturális és felekezeti palettáját felmutató, görögkeleti többségű állama? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ legújabb könyvében Bánkuti Gábor történész.

A gazdag képanyaggal illusztrált kötetben szereplő írások a magyarországi modern sport előtörténetének és "polgári időszakának" a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó, mintegy kétszáz éves időszakát fogják át.

A történeti Magyarország, illetve a Kárpát-medence évszázadok óta népek, nemzetiségek együttélésének tere. A kötet tanulmányai ebbe a történetbe kínálnak betekintést.

A Csanádi egyházmegyében 1790 után két szinódus megtartására került sor 1821-ben, illetve 174 évvel később, 1995-ben. 1848-ban a háborús események, míg a két világháború között a nagy méretű területi veszteségek és az egyházmegyei központ újjászervezésének feladatai miatt nem tartottak egyházmegyei zsinatot. Az 1821-es szinódus a késői jozefinizmus időszakában ült össze, célja a nem¬zeti zsinatra való felkészülés, tágabb értelemben a társadalomban terjedő erkölcstelenség és elvallástalanodás meg

XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat tanítását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartományi zsinat határozatait egyházmegyei zsinaton is át

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartottn konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizs

Szombathely város történetében mindig is meghatározó szerepe volt a közlekedésnek. A szombathelyi polgári repülés históriájáról ez ideig még nem jelent meg monográfia. Ezért a húszévi kutatómunkán nyugvó jelen kötet hiánypótló feldolgozás. A könyv a szombathelyi polgári repülés 20. századi történetét mutatja be, azt, hogy a helyi légikikötő, a légi közlekedés mit jelentett a város életében a lakosság számára, milyen irányba, mely városokba lehetett menetrend szerinti utasszállítókkal Vas megye s

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg

A népi gondolat a 20. században A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg

Kassa és Miskolc modern városképei egymás mellett, részben egymás szerepeit megörökölve formálódtak. A dóm körül felépült történeti Kassát a húszas évektől a cseh hivatalnokoknak szánt lakótömbök kezdték el átrajzolni. Az igazi változást azonban az ötvenes évek hozták meg. A magyarországi, borsodi iparvidék tükörképeként intenzív fejlesztéspolitika indult útjára. Felépült a hatalmas vasmű, Kassát pedig Szlovákia második fővárosaként kezdték emlegetni. Miskolc a század elején inkább iparáról, sem

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Grendel Lajos A modern magyar irodalom története első kiadása (2010) után - kisebb-nagyobb megszakításokkal - szinte a haláláig dolgozott könyve bővítésén. Mindez részben betoldásokat, kiegészítéseket jelentett a meglévő fejezeteknél, amikor úgy ítélte me

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században -Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudomán