20 században

Részlet: A tudomány. és technikatörténet-írás sokáig demarkácionista és hierarchizáló volt. Ennek megfelelően értékelték kevésbé fontosnak a kémia vagy a biológia történetét, mint a fizikáét, az alaptudományokét, mint az alkalmazottakét, a mérnök szerepe

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releván

Tilkovszky Loránt

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvil&

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releváns történeti értékelést elősegítő új fogalomkészlet segítségével és szintetizáló jelleggel. Az események "hosszú időtartamban" való szemlélete az oksági viszonyok hierarchiáját is átrendezi és lehetőséget ad a történeti értékelésre, illetve a köv

Milyen szempontok határozták meg az első világháborút követően a Szentszék keleti missziós terveit? Milyen szerepet kapott ezekben az elképzelésekben Románia, a régió legszínesebb etnikai, kulturális és felekezeti palettáját felmutató, görögkeleti többségű állama? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ legújabb könyvében Bánkuti Gábor történész.

A szerző 1971-től a Bonni Egyetemen a kelet-európai katolikus egyház történetét adja elő. Álmában sem remélte, hogy még életében megvalósul az a gyökeres fordulat, amely a Szovjetunió bukását és a kommunizmus megszűnését foglalta magában. A tudatosan egyházüldöző rendszer jellemzői ma már történelem, az Egyház visszanyerte szabadságát. A kötet célja nem a korszak maradéktalan bemutatása, hanem a fő irányvonalakra való utalás. Elsősorban a kommunista egyházüldözést, majd a politikai fordulattal b

A történeti Magyarország, illetve a Kárpát-medence évszázadok óta népek, nemzetiségek együttélésének tere. A kötet tanulmányai ebbe a történetbe kínálnak betekintést.

A szerző politikai elmélet és politikai gyakorlat, eszme és tett mindenkori kölcsönhatását vizsgálja. A politikai gondolkodás formálódásában tekintettel van a korszak filozófiai, jogi, szociológiai, közgazdaságtani, biológiai fővonalaira és a politikára gyakorolt hatásaikra. A szövegben erős szálként húzódik végig a politikai áramlatok kölcsönhatásainak, egymás közötti vitáinak, valamint alkalmi összecsiszolódásuk és széttartásuk jelenségének követése. A másik meghatározó vonulatot az a folyamat

A Csanádi egyházmegyében 1790 után két szinódus megtartására került sor 1821-ben, illetve 174 évvel később, 1995-ben. 1848-ban a háborús események, míg a két világháború között a nagy méretű területi veszteségek és az egyházmegyei központ újjászervezésének feladatai miatt nem tartottak egyházmegyei zsinatot. Az 1821-es szinódus a késői jozefinizmus időszakában ült össze, célja a nem¬zeti zsinatra való felkészülés, tágabb értelemben a társadalomban terjedő erkölcstelenség és elvallástalanodás meg

XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat tanítását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartományi zsinat határozatait egyházmegyei zsinaton is át

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartottn konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizs

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Szombathely város történetében mindig is meghatározó szerepe volt a közlekedésnek. A szombathelyi polgári repülés históriájáról ez ideig még nem jelent meg monográfia. Ezért a húszévi kutatómunkán nyugvó jelen kötet hiánypótló feldolgozás. A könyv a szombathelyi polgári repülés 20. századi történetét mutatja be, azt, hogy a helyi légikikötő, a légi közlekedés mit jelentett a város életében a lakosság számára, milyen irányba, mely városokba lehetett menetrend szerinti utasszállítókkal Vas megye s

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Kassa és Miskolc modern városképei egymás mellett, részben egymás szerepeit megörökölve formálódtak. A dóm körül felépült történeti Kassát a húszas évektől a cseh hivatalnokoknak szánt lakótömbök kezdték el átrajzolni. Az igazi változást azonban az ötvenes évek hozták meg. A magyarországi, borsodi iparvidék tükörképeként intenzív fejlesztéspolitika indult útjára. Felépült a hatalmas vasmű, Kassát pedig Szlovákia második fővárosaként kezdték emlegetni. Miskolc a század elején inkább iparáról, sem

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg

A népi gondolat a 20. században A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg