1848 1849

Egyedülállóan ​​izgalmas dokumentumgyűjtemény a szabadságharc eseményeiről. Költők, nyomdászok, katonák írták le élményeiket azon melegében, csaták szüneteiben, s szedték ki, terjesztették a nyomdák, a kiadók, dacolva a tilalmakkal, büntetésekkel, amelyeket a császári elnyomók helyeztek kilátásba az efféle röplapok íróinak, terjesztőinek. Pogány Péter, az anyag összegyűjtője és sajtó alá rendezője úgy állította, szerkesztette egybe a különféle, egymástól független kiadványokat, hogy azokból a na

Részlet a könyvből: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc örökös, kitörölhetetlen része nemzeti közgondolkodásunknak. A nagy sorsforduló a szabadságot, a haladást, a demokráciát, vagyis a legtisztább nemzeti, egyben pedig a legegyetemesebb emberi

A nagy csaták sorozat tizenötödik kötete a magyar honvédsereg első komoly győzelmétől, a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevételétől, az 1849-es nagyszebeni ütközetig öleli fel a szabadságharc hadműveleteit. A könyvben olvashatunk a sikeres pákozdi és schwechati csata hadmozdulatairól, a főváros feladása utáni feltámadásról a szolnoki és ceglédi ütközetben, Guyon Richárdról, a magyarnak ángol oroszlánjáról. A kötetben megelevenednek Répásy Mihály ezredes, Perczel Mór tábornok, Henr

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harc

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

1848-1849 története ma már a magyar nemzeti mitológia egyik meghatározó jelentőségű fejezete. Mítosz ez, hiszen tele van csillogó és drámai jelenetekkel, félelem és gáncs nélküli lovagokkal és hűséges szolgákkal; míg a másik oldalon cselszövőkkel és á

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harcolnak, szeretnek, ölelnek és ölnek. A dicsőséges Unió, a lelkesedés hónapjai azonban gyorsan tovaszállnak, és a latrok ideje jön el Erdélyben, a hónapokig tartó kegyetlen vérengzések kora, amikor bécsi uraik ártó szavára a semmiből felemelkedett

Az igaz ügy: 1848-1849 Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napi

Az igaz ügy: 1848-1849 Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napi

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

A Kossuth-díjas festőművész e kötetében elénk tárja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc magyar honvédseregének létrejöttét, alakulatait, fegyvernemeit. Ennek a mozgalmas időszaknak katonai viselettörténetét, a kor fegyverzetét, hadi felszerelését mutatja be gazdagon illusztrálva a legújabb kutatások alapján. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, majd az azt követő magyar katonai emigráció, a külföldi magyar légiók ruházatát, csapatjelzéseit, zászlóit ismerhetjük meg e kötet lapj